Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
Mellékletek
Mellékletek 91 sel, hogy milyen további tényezők befolyásolhatják az ismeretlenekből részesedés arányát, még később foglalkozunk.) Amennyiben az egyes nemzetiségek regisztrált népszámlálási adatait korrigáljuk az ismeretlenekből rájuk eső résszel, az alábbi megoszlást kapjuk. 21. táblázat. Az egyes nemzetiségek száma, aránya az egyes szinteken a számított adatok alapján Vizsgálati szint Szlovákok Magyarok Romák Szlovákok %Magyarok % Romák % Országos 4 684 790 493 437 113 803 86,8 9,1 2,1 Kerületi 4 682 756 492 858 116 393 86,8 9,1 2,2 Járási 4 686 790 489 788 115 146 86,8 9,1 2,1 Települési 4 691 854 483 823 115 566 86,9 9,0 2,1 A településszintű adatok alapján a legszámosabb szlovákiai nemzetiségek száma, aránya a következőképpen módosul: a szlovákok száma 4 352 775-ről 4 691 854-re, arányuk 80,7-ről 86,9-re, a magyarok száma 458 467-ről 483 823-ra, arányuk 8,5%-ról 9,0%-ra, a romák száma 105 738-ról 115 566-ra, arányuk 2,0-ről 2,1%-ra. A magyarok száma 2001 és 2011 között a regisztrált adatok szintjén 62 061 fővel, a számított adatok szerint 36 705-fővel csökkent. A szlovákok száma a regisztrált adatok szerint 262 079 fővel csökkent, a becsült adatok ezzel szemben 77 000 fős növekedést valószínűsítenek. A romák számának becsült növekedése, a 26 646 fő jelentős mértékben meghaladja a regisztrált értéket, a 15 818 főt. Szeretném hangsúlyozni, hogy ezek a számított adatok az ismeretlenek magas számából adódó korrekcióját jelentik a népszámlálási adatoknak, melyek reálisabban ábrázolják Szlovákia etnikai térszerkezetének finomszerkezetét, mint a közzétett regisztrált hivatalos adatok. Természetesen tudatában vagyunk annak, hogy az egyes nemzetiségek „részesedését” az ismeretlen nemzetiségűekből nem lehet csupán a településszerkezet eltéréseire visszavezetni. További tényezőket is tekintetbe kellene vennünk, melyek az ismeretlenek számát, arányát az általunk tekintetbe verteken kívül nagy valószínűséggel befolyásolják. Ezen tényezők esetében csak a felsorolásukra szorítkozhatunk, mivel adathiány miatt nem áll módunkban hatásuk nagyságát számszerűsíteni:- A településszintnél alacsonyabb, a településrészek szintjeire vonatkozó adatok segítségével még pontosabb adatsorokat kaphattunk volna, és csak feltételezhetjük, hogy a magyarok részesedése az ismeretlenekből némileg tovább csökkenhetett volna, a romáké viszont emelkedhetett volna, a szlovákok esetében további lényeges változást nem tartottunk volna valószínűnek.- A 2001. évi népszámlálás során kimutattuk, hogy a nem szlovák állampolgárok tették ki a nemzetiségüket be nem vallók mintegy 60%-át. Feltételezzük, hogy az idegen állampolgársággal rendelkező lakosok körében 2011-ben is jelentős arányú válaszmegtagadás jelenhetett meg, melyet - a 2001. évi adatokkal ellentétben - adathiány miatt nem tudunk alátámasztani. Ha ezeket a tényezőket is tekintetbe vesszük, akkor igen nagy esélye van annak, hogy a magyarok korrigált száma a fentiekben ismertetett településszintű számítás értékeitől kissé alacsonyabb, 480 ezer fő alatti, azt megközelítő lehet. A romáké viszont akár néhány ezer fővel meghaladhatja a 115 ezret, a szlovákok esetében nem számítunk az előzőtől lényegesen eltérő változásra. 59 59 A továbbiakban a regisztrált adatokat R, a becsült adatokat B betűvel kezdődően ismertetjük.
