Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
6. Az asszimilációs folyamatokról
6. Az ASSZIMILÁCIÓS FOLYAMATOKRÓL 6.1. A vegyes házasságok43 A korábbiakban már vizsgáltuk a szlovákiai házasságkötések számának, illetve az egyes nemzetiségek házassági mozgalmának alakulását. A következőkben a házasságok etnikai heterogenitását/homogenitását vesszük górcső alá.44 Először röviden a nyolcvanas évek végéig tartó időszak változásait tekintjük át, ezt követően a kilencvenes évek elejétől 2011-ig vizsgáljuk meg a vegyes házasodás alakulását. A nemzetiségek születési mozgalmának alakulását hangsúlyosan befolyásolja házasságkötéseik homo- és heterogenitása, mivel a homogén, illetve heterogén házasságkötések aránya jelentős mértékben befolyásolja etnikai termékenységük alakulását. A vegyes házasságokon belül a homogéntől igen nagy mértékben eltérő etnikai szocializációs folyamatok zajlanak. A Szlovákiában megkötött vegyes házasságok részaránya a harmincas évek elejétől fokozatosan emelkedett (az 1931-1933-as évek átlaga 6,2 százalék), az ötvenes évek elejétől 1989-ig több mint másfélszeresére (8,0-ról 12,1 százalékra) nőtt. 1949-ben 2222, 1990-ben 4600 vegyes házasságot kötöttek. A kilencvenes évek elejétől az évtized közepéig a vegyes házasságkötések száma csökkent: 1991-ben 3850, 1995-ben már csak 2546 volt. 1996-tól újfent emelkedik, 1997-ben több mint 3000, 2003-ban a 4000-et is meghaladja. 2006-ban 4622, 2011-ben 4932 vegyes házasságkötésre került sor. A vegyes házasságra lépő magyar nemzetiségűek száma és részaránya 1931-től 1990-ig növekedett. A harmincas évek elején a házasságra lépő magyarok 9,4, az ötvenes évek első három évében 16,3, a hatvanas és nyolcvanas évek azonos időszakában 20,1 és 25,9 százaléka kötött vegyes házasságot. A magyar párú vegyes házasságkötések aránya a kilencvenes évek második felében kissé csökkent, ezt követően, főleg az ezredforduló utáni évtized második felében jelentősebben emelkedett (1991-1995-ban 27,3, 1996-2000-ben 26,4, 2001-2005-ben 43 A fejezet a Gyurgyík László (2014a): című tanulmány kismértékben rövidített változatát tartalmazza. Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2/21—38. 44 A szlovákiai házasságkötési statisztikában feltüntetett vegyes házasságkötések számának értelmezéséhez egy megjegyzést kell fűznünk. A vegyes házasságkötések oszlopában megadott értékek nem a valóban megkötött házasságok számát adják meg. A házasságkötések nemzetiségek szerint kimutatott számának egyeznie kell a Szlovákiában megkötött házasságok számával, ezért a statisztika a vizsgált nemzetiségű házasulok számának vegyes házasságok esetében a felét adja meg. A homogén házasságkötések tényleges és kimutatott száma azonos, a vegyes házasságkötéseknél a házasságra lépők számát nemzetiségenként kettővel osztják. Például az 1991-1993-as évekre vonatkozó adatok azt fejezik ki, hogy a 3021 magyar házasságkötés kétszer ekkora, azaz 6042 magyar nemzetiségű házasságot kötő felet jelent, ebből a homogén házasságkötések száma 2171 =(3021-850). A 850 kimutatott magyar párú vegyes házasságkötés ténylegesen 1700 megkötött házasságot jelent, de e házasságkötések fele jelenik csak meg a magyar házasságkötések oszlopában, a másik fele pedig megoszlik a nem magyar nemzetiségű házasfelek között. A jelzett időszakban eszerint ténylegesen 3871 magyar párú (homogén és vegyes) házasság köttetett összesen, ebből 1700 házasságkötésnél volt az egyik fél nem magyar nemzetiségű. A magyar párú házasságkötésekre jutó vegyes házasságkötések aránya 43,9, a homogén magyar házasságokra jutó magyar párú vegyes házasságok aránya 78,3 százalék volt.
