Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
6. Az asszimilációs folyamatokról
70 Az asszimilációs folyamatokról 26,7,2006-2010 28,9 százalék.) A harmincas évek elején az akkori Csehszlovákia területén évente átlagban 538 olyan vegyes házasságot kötöttek, ahol az egyik fél magyar nemzetiségű volt. (Szlovákia területére lebontott adatok nem állnak rendelkezésünkre). Az ötvenes évek elején 566 magyar párú vegyes házasságot kötöttek (évente), majd a későbbi évtizedek ugyanazon időszakában a vegyes házasságkötések száma tovább emelkedett (1961-1963: 755, 1971-1973: 1085, 1981-1983: 1094). A magyar párú vegyes házasságkötések száma 1983-ban volt a legmagasabb (1153), az évtized végéig a magyar fél által kötött vegyes házasságkötések száma kismértékben csökkent. 1990-ben még 1043 vegyes házasságkötésre került sor. A következő évtizedekben szinte párhuzamosan a házasságkötések számának csökkenésével a vegyes házasságkötések száma is apadt. 1991-ben már 916, 2001-ben 488 magyar párú (vegyes) házasságkötésre került sor. Az ezredfordulót követő évtizedben a magyar párú vegyes házasságkötések száma alig változott, évente mintegy 500 magyar nemzetiségű kötött vegyes házasságot. 2011-ben a számuk 520 volt. A szlovák nemzetiségűek által kötött vegyes házasságok száma a 20. század második felében mérsékelten emelkedett. 1951 és 1989 között 1305-ről 2131-re, részarányában 3,8-ról 6,8 százalékra. A kilencvenes évek első felében az országos trendekkel párhuzamosan a szlovák féllel kötött vegyes párú házasságok aránya csökkent (1991-ben 6,6, 1995-ban 5,0 százalék). Az évtized második felétől a heterogén házasságok aránya emelkedett (2001-ben 5,9, 2011-ben 10,7 százalék). 22. ábra. A vegyes házasságkötések aránya Szlovákiában, 1991-2011 Forrás: PO 1991-ben a megkötött vegyes házasságokban a házasságra lépő felek közel fele, 47,8 százalék szlovák, 23,8 százalék magyar, 17,0 százalék cseh, 3,3 százalék ukrán, 2,1 százalék roma, 1-1 százalék orosz, illetve lengyel, 0,9 százalék német volt. 1991-ben a vegyes házasságkötések a megkötött házasságok 11,8, 2001-ben 10,9, 2011-ben 19,2 százalékát tették ki. Országos szinten a házassági heterogámia növekedésében nem a magyar-szlovák házasságkötések a meghatározók, inkább a cseh, német és egyéb nemzetiségűek - azaz többségükben nagy valószínű-
