Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
A halálozások számának alakulása 57 regisztrált magyar halandóság. A magyarok és a szlovákok 2011. évi halandósági mutatói pedig a valósnál kedvezőtlenebb képet mutatnak, mivel az egyes nemzetiségek becsült száma magasabb a regisztrált számuknál. Az alacsonyabb magyar regisztrált halandóság a fentieken kívül - területenként eltérő mértékben - a romák inkonzisztens regisztrációjából is adódik (lásd az alacsony roma halálozási arányszámokat): azaz a népszámláskor roma nemzetiséget valló elhalálozottak egy részét hozzátartozóik más nemzetiségűként regisztráltatják. Vizsgáljuk meg Szlovákia lakosságának nyers halálozási arányszámait a járásokban élő magyarok aránya szerint (25-26. melléklet). Megfigyelhetjük, hogy a halandóság jelentős mértékben eltérően alakul a 10 százaléknál alacsonyabb magyar lakosságú járásokban, mint az ország többi járásában. A 10 százaléknál nagyobb arányban magyarlakta járáscsoportok halandósági mutatói között nem túl jelentősek az eltérések (10,5-11,4 ezrelék), másrészt jelentősen magasabbak, mint a 10 százaléknál alacsonyabb magyar lakosságú járások lakosságának mutatói (8,8-9,4 ezrelék). Az 1991. évi adatok megoszlása hasonlatos a 2001. éviekhez, a nem magyarlakta és szórványmagyarságú járásokban a nyers halandósági arányszám jelentősen alacsonyabb (9,4-9,9 ezrelék), mint a magyar kisebbségű és többségű járásokban (11,3-12,4 ezrelék). A nemzetiségek nyers halálozási arányszámai a járások etnikai jellege szerint nagyobb eltéréseket mutatnak. A magyar nemzetiségűek nyers halálozási arányszámai a 10 százaléknál kisebb arányban magyarlakta járásokban jelentősen alacsonyabbak (7,4-7,5 ezrelék) az összlakosság mutatóinál (8,8-9,4 ezrelék), a többi járáscsoportban alig térnek el az összlakosság értékeitől. Ez első megközelítésben csak részben erősíti meg a korábban kifejtetteket. Úgy tűnik, hogy nagyobb eltérés az országos trendektől csak a szórványosodó és magyarok által nem lakott járásokban mutatkozik. Azt is megfigyelhetjük, hogy a szlovákok mutatói valamennyi járástípusban magasabbak az országosnál. (Ez a tendencia szintén ellentétes a korábbi feltevésünkkel, mely szerint a szlovákok kedvezőbb település- és társadalomszerkezeti adottságai az országosnál kedvezőbb, alacsonyabb halandóságot valószínűsítenek.) A regisztrált szlovák halandóság a magyar többségű járásokban a legmagasabb, s ott tér el legnagyobb mértékben az országos rátáktól is. Feltevésünk szerint ez a regisztrációból adódó „etnikai áthajlás” következménye, viszonylag magas értéke az ott élő szlovák nemzetiségűek alacsony számából, arányából adódik. (Aromák halandósági adatai alapján közvetlenül nem szerkeszthetők statisztikailag is használható mutatók.) 1991-ben a nemzetiségek nyers halálozási arányszámai hasonló eltéréseket mutatnak, mint 2001-ben. A szlovákok körében a legmagasabb halálozási ráta az enyhe magyar kisebbségű járásokban mutatkozik: 14,0 ezrelék (25-26. melléklet). A 2011. évi adatok megoszlása az előző évek adataitól jelentősen különbözik. Ez pedig a regisztrált adatok torz jellegéből adódik. A korábbi évtizedekben megfigyelhető volt, hogy országos szinten az összlakosság és a szlovákok adatai csak igen kis mértékben különböztek (25-26. melléklet). A járáscsoportok szerinti bontásban a nem magyarlakta járásokban a szlovákok mutatói alig különböztek az országos értékektől. 2011-ben az eltérések jóval nagyobbak. Ez pedig a regisztrált adatok miatti torzításból adódik. Ily módon a magyarok és a szlovákok esetében a regisztrált adatokból számított értékeknél nagyobb értékkel, akár 0,5-1,0 százalékponttal magasabb értékkel kell számolnunk. A nyers halandósági arányszám becsült adatait a magyarok aránya szerinti járáscsoportokban nemzetiségek szerint a 27. melléklet tartalmazza. Itt láthatjuk, hogy a magyar és szlovák lakosság becsült halandósági arányszáma (9,9, ill. 10,0 ezrelék) meghaladja az országos értéket. Ez abból adódik, hogy elhanyagolhatóan alacsony a regisztrált roma halálozások száma: 2011-ben 60 fő (0,6 ezrelék). Ily módon mind a magyar,
