Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
58 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig mind a szlovák elhalálozottak regisztrált száma jelentős számú, a népszámlálás alkalmával magát romának valló személy adatát is tartalmazza. A becsült adatok alapján a magyar halandóság a járásban élő magyarok arányával növekszik: legalacsonyabb a nem magyarlakta járásokban (6,7 ezrelék), legmagasabb a magyar többségű járásokban (10,9 ezrelék). A szlovákok esetében a tendenciák hasonlóak: 9,6, ill. 10,8 ezrelék. Ezek az eltérések a fentiekben már említett etnikai „áthajlással” magyarázhatók. 17. ábra. A nyers halandósági arányszám a magyarok aránya szerint kialakított járáscsoportokban nemzetiség szerint Szlovákiában, 2011 Szlovákia nemzetiségeinek korszerkezete, átlagéletkora jelentősen különbözik. A különböző korösszetételű csoportok - így az egyes nemzetiségek - halandóságának összehasonlítására az eltérő korösszetétel miatt a nyers halandósági arányszám nem a legmegfelelőbb mutató. A korösszetételből adódó torzítás kiküszöbölhető az indirekt standardizálási eljárás alkalmazásával. Ennek segítségével az egyes nemzetiségek halandóságát az országos halandósági arányszámon keresztül fejezhetjük ki (lásd Klinger 1996).35 A magyar és a szlovák lakosság standardizált halálozási arányszámai lényegesen eltérnek nyers halálozási rátájuktól. Vizsgálatunkat adathiány miatt a 2011. évre vonatkozólag nem volt módunkban elvégezni. A magyar nemzetiségűek standardizált halálozási arányszáma 2001-ben igen nagy mértékben alacsonyabb (8,6 ezrelék) nyers halálozási rátájuknál (10,7 ezrelék). A 35 Kiszámítjuk, hogy mekkora lenne a magyar halálozások száma, ha az össznépesség korspecifíkus halálozási arányszámai szerint alakult volna. Ezért az egyes korcsoportokhoz tartozó magyarok számát az össznépesség korspecifíkus halálozási arányszámaival szorozzuk. Ezek összegeként kapjuk meg a várható magyar halálozások számát, ezt a magyar lakosság számához viszonyítva pedig a standardizált halandósági arányszámot.
