Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
52 Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig születések száma közti eltérésben megmutatkozik. A romák által jelentősebb számban lakott, ugyanakkor roma születéseket nem vagy alig kimutató járásokban ezeket az értékeket a várható magyar születésekhez számítjuk. 4. táblázat. A magyar és szlovák születések száma Szlovákiában, 1991, 2001 Év Magyar nemzetiségűek Szlovák nemzetiségűek Regisztrált születések száma Várható születések száma Születések száma Országos Kerületek Járások Regisztrált Várható országos 1991 6 707 7 987 7715 6 928*66 338 67 572 2001 4210 4 525-4 278 44 686 44 458 * Az 1992. évi adatok alapján számítva Forrás: PO-adatokon alapuló saját számítás Más járásokban a magas roma termékenység a magyar termékenységet csökkenti. Ezen járások egy részében irreálisan magas roma termékenység figyelhető meg, vélhetően a többség által cigánynak tartott népesség népszámláláskor a nem roma nemzetiségűek, köztük a magyarok számát gyarapította, a születéseket viszont romaként regisztráltatta. Ez utóbbi értékekkel viszont a magyar születések számát csökkentenünk kell. A roma többlet a magyar termékenységet 302 fővel gyarapította, a nem magyarként regisztrált roma születések hiánya (akik a cenzus során magukat magyarként, a születési statisztikában gyermekeiket romaként regisztráltatták) mintegy 100 fős magyar születéshiányt eredményezett. Ily módon az előzőkben számított várható magyar születések számát (302-100 = 202) 202 fővel kell növelnünk. Ebben az esetben a magyar születések korrigált értéke (4480) és a regisztrált adatok közti eltérés 6,4 százalékot tesz ki. Összességében a várható magyar születések száma a regisztráltnál 1,6-6,4 százalékkal tekinthető magasabb értékűnek.33 A születések számának becslésénél ily módon egy alsó és egy felső értékkel számolhatunk: a várható értékkel, illetve az ezt korrigáló (roma többletet is tartalmazó) értékkel. (1) A várható születések száma csak kismértékben, 1,6 százalékkal magasabb a regisztrált magyar születések számánál. Értéke a nem magyarlakta és a szórványjellegü járásokban jelentősen magasabb, a nagyobb arányban romák által lakott járásokban alacsonyabb a regisztrált születések számánál. (2) A felső érték számol a roma termékenységből adódó eltérésekkel is. Ez utóbbi az előzőhöz viszonyítva mintegy 202 fős többletet jelent. A várható születések értékeit 1991-re vonatkozóan is kiszámítottuk. Erre az évre a nők korcsoportonkénti szüléseinek számát csak országosan, illetve kerületek szerinti bontásban ismerjük. A magyarok várható születéseinek száma az országos adatok alapján 16,0 százalékkal, a kerületi adatok alapján 13,1 százalékkal magasabb a regisztrált születésekénél. (Ugyanez az érték a szlovák nemzetiségűek estében 1,8, illetve 2,1 százalék, a romáknál viszont a várható születések száma 158,0, illetve 140,1 százalékkal alacsonyabb a regisztrált születéseknél.) A női termékenység alakulásáról korcsoportok és járások szerint az 1992. évre vannak adataink, 1991-re nincsenek. A nők korcsoportok szerinti megoszlásáról az 1991. évi népszámlálás adatai állnak rendelkezésünkre, ezért az 1992. évi várható születések számának számításánál az 1991. évi kormegoszlás adatait vesszük tekintetbe, ez némi torzulást eredményezhet. Az 1992-33 A várható magyar születések adatai alapján számított nyers születési arányszám értéke 8,2, illetve 8,6 ezrelék.
