Gyurgyík László: A szlovákiai magyarság demográfiai folyamatai 1989-től 2011-ig, különös tekintettel a 2001-től napjainkig tartó időszakra - Nostra Tempora 22. (Somorja, 2014)
5. Népmozgalmi folyamatok a kilencvenes évektől napjainkig
A halálozások számának alakulása 53 re vonatkozó, női korcsoportok és járások szerinti adatok alapján a várható magyar születések száma (6928) 3,3 százalékkal magasabb a regisztrált születések számánál (6603). 1992-ben az egyes járásokban a magyar születések regisztrált és várható adatai nem mutatnak olyan markáns eltéréseket, mint 2001-ben. Ezért 1992-re vonatkozóan (nem hajtva végre korrekciót) várható értékkel (6928 születés) számolunk.34 A 2011. évre vonatkozólag nem áll módunkban a várható magyar születések számát az előző éveknél alkalmazott módszer segítségével kiszámítani. Ezért a magyar születések várható számát erre az évre az utolsó, a 2001. évi cenzus időpontjában kimutatott eltérés nagyságával (6,4 százalék) növeljük meg: 4024 fő. 5.4. A halálozások számának alakulása A halálozások száma Szlovákiában éves szinten a nyolcvanas évek végéig fokozatosan emelkedett (1990-ben 54 619-en haltak meg), azóta a halálozások száma 51 ezer fő felett kismértékben ingadozik (1992-től 51 és 54 ezer között mozgott, 2011-ben 51 903-an haltak meg). A nyers halálozási arányszám 1990 és 1992 között meghaladta a 10 ezreléket, ezt követően 9,5 és 10,0 ezrelék között mozgott, 2011-ben 9,6 ezrelék volt. A halálozási mozgalmat nemek szerint is meg kell vizsgálnunk. Közismert tény, hogy a férfiak átlagos élettartama alacsonyabb a nőkénél, ezért a halandóságuk is magasabb. 1991-ben a férfiak nyers halálozási arányszáma (11,6 ezrelék,) 2,5 ezrelékponttal volt magasabb, mint a nőké (9,1 ezrelék). Mivel a férfiak halandósága az elmúlt két évtizedben javult, 2011-re nyers halálozási arányszámaik különbsége is 1,1 ezrelékpontra csökkent (férfiak: 10,2 ezrelék, nők: 9,1 ezrelék). Országosan 1991-ben az elhalálozottak 54,8 százaléka, 2001-ben 53,3 százaléka, 2011-ben 51,6 százaléka volt férfi. (Szlovákia lakosságában az arányuk 1991-ben 48,8, 2001-ben 48,5, 2011-ben 48,7 százalék volt). A magyar lakosság körében a nyolcvanas évek végéig kisebb-nagyobb ingadozással az elhalálozottak száma is emelkedett, 1990-ben még 6436 magyar nemzetiségű halottat regisztráltak, azóta ez a szám csökkent: 2001-ben 5543, 2011-ben 4801 volt. A magyarok nyers halálozási arányszáma 1990-ben volt a legmagasabb (11,1 ezrelék), 2001-re 10,7, 2011-re 10,5 ezrelékre csökkent. (A becsült adatok esetében az eltérés 0,6 ezrelékponttal alacsonyabb: 9,9 ezrelék.) A férfiak halandósága némileg magasabb a magyarok körében is, de itt is csökken a nemek közti különbség. 1991-ben és 2001-ben a magyar férfiak nyers halálozási arányszáma 1,6 ezrelékponttal (11,9 ezrelék, illetve 10,3 ezrelék, 11,5 ezrelék, illetve 9,9 ezrelék) volt magasabb, mint a nőké, 2011-ben 1,0 ezrelékponttal magasabb, mint a nőké (11,0 ezrelék, illetve 10,0 ezrelék). 1991-ben a magyar nemzetiségű elhalálozottak 52,0 százaléka, 2001-ben 51,9 százaléka, 2011-ben 50,4 százaléka volt férfi. (1991-ben a magyar nemzetiségűek körében az arányuk 48,3, 2001-ben és 2011-ben is 48,1 százalék volt). A szlovák nemzetiségűek halandósága némileg különbözik az országos trendektől. Az elhalálozottak száma a kilencvenes évek elejéig emelkedett (1991-ben 47 060-an haltak meg), majd néhány éves csökkenés után 1994-től (44 953) újfent növekedett, 2005-től számuk meghaladja a 47 ezer főt. A szlovák nyers halandósági arányszám 1991-ben 10,4 ezrelék volt, azóta kisebb mértékben ingadozik, 2001-ben 9,9 ezrelék, 2011-ben R 10,7 ezrelék volt (B 10,0 ezrelék). A férfiak és nők halandósága közti különbség a szlovákok körében magasabb az országos érté34 A várható születések értéke alapján számított nyers születési arányszám 12,2 ezrelék.
