Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok vallásossága
68 LampI Zsuzsanna (minden ötödik hitetlen magyar és minden tizedik hitetlen szlovák a maga módján vallásosnak tartja magát)18. Az ingadozó hitűek és a nem hívők között egyben sok a határozatlan, aki nem tudja, hogy vallásos-e vagy sem. A hit és a vallásosság összekapcsolódása még inkább megnyilvánul az egyháziasan vallásosak és a maguk módján vallásosak csoportjának összetételében. Míg az egyház tanítása szerint vallásos magyarok és szlovákok négyötöde hívő is egyben, a maguk módján vallásosak között már az ingadozó hitüek dominálnak. Vallási szertartások látogatása Ez a kérdés a vallás rituális dimenzióját érinti. A 7. táblázatból kiderül, hogy a fiatalok többsége rendszertelenül vagy egyáltalán nem jár templomba. Amennyiben rendszeresnek a heti és havi templomba járást tekintjük, akkor ez a fiatalok egyharmadára jellemző. Ezen belül több szlovák jár hetente templomba, mint ahány magyar. A templomba rendszeresen járók mellett nagyjából minden harmadik magyar és minden negyedik szlovák vesz részt évente legalább egyszer vallási szertartáson. A többiek nem járnak. Összehasonlítva a magyarokat és a szlovákokat, két különbség látható: 1. bár a templomba rendszeresen (hetente, havonta) járók részaránya a két nemzetiségen belül azonos, a szlovákok közül többen járnak hetente, mint a magyarok közül, ugyanakkor 2. a szlovákok között magasabb a templomba soha nem járók részaránya. 7. táblázat. Milyen gyakran jár templomba? Magyarok Szlovákok Hetente legalább egyszer 18,5%24,6% Havonta legalább egyszer 14,7%9,7% Évente legalább egyszer 39,0%25,5% Soha 27,7%40,4% A vallásosság és a hit különböző formái mindkét nemzetiség esetében szoros összefüggést mutatnak a templomba járás gyakoriságával (8. táblázat). Leggyakrabban az egyháziasan vallásosak járnak templomba, ezzel szemben a maguk módján vallásosak, határozatlanok és a nem vallásosak körében egyre ritkább a rendszeres templomba járás. Ugyanez érvényes a hívők különböző csoportjaira is. Leginkább a szilárd hitüekre jellemző a rendszeres templomba járás, legkevésbé a hitetlenekre. 18 Ez is jelzi a „maga módján vallásos” kategória képlékenységét és gyenge magyarázóerejét. Hiszen a maga módján vallásosság éppúgy megjelenik az istenhívők között is, mint az istentagadók között. Ez persze kétféleképpen is magyarázható: a kategória annyira tág, hogy képes összemosni a két diametrálisan különböző csoport - az istenhívők és az istentagadók - közötti különbséget, vagy pedig a két csoport éppen ezen az egy ponton kapcsolódik egymáshoz. Jelen pillanatban azonban mindez merő spekuláció, amire nincs válasz, mivel az említett kategória nem volt kellőképpen operacionalizálva, s így nem tudjuk, milyen tartalmakkal töltötték meg a válaszadók.
