Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
I. Ifjúság az új évezred elején - Lampl Zsuzsanna: Magyar és szlovák fiatalok vallásossága
Magyar és szlovák fiatalok vallásossága 69 8. táblázat. A rendszeresen templomba járók aránya az egyes csoportok körében Magyarok Szlovákok Egyháziasan vallásos 85% 84% Maga módján vallásos 30% 38% Határozatlan 9% 15% Nem vallásos 2% 2% Szilárdan hisz 67% 85% Ingadozó hitű 27% 29% Nem hisz 3% 3% A vallásosság típusai Aki korábban esetleg úgy gondolta, hogy a vallásosság a társadalom egyszerűbb és aránylag könnyedén behatárolható jelenségei közé tartozik, e sorokig eljutva már bizonyára minden illúzióját elvesztette. Hiszen a felekezeti hovatartozás, a vallásosság, a hit és a templomba járás különböző formáiról, gyakoriságáról és e mutatók kombinációiról kaptunk képet, s egyben azt is láttuk, hogy a vizsgált dimenziók ugyan összefüggnek, de ez korántsem jelenti azt, hogy minden esetben egymásból következnek. S e sokszínűségen elgondolkodva az olvasóban talán önkéntelenül felmerül a kérdés: egyáltalán meddig beszélhetünk vallásosságról? Ez természetesen attól függ, mit értünk vallásosság alatt. Amennyiben a hagyományos, azaz egyházias vallásosságot, amely feltételezi a vizsgált dimenziók logikus egymáshoz illeszkedését19 - pl. akit katolikusnak kereszteltek, az élete végéig katolikus marad, egyháza tanítása szerint vallásos, hisz Istenben és hetente legalább egyszer elmegy misére -, akkor csak a fiatalok egy része tekinthető vallásosnak, s úgy tűnhet, hogy a vallásosság hanyatlóban van. Ha viszont abból indulunk ki, hogy a hagyományos formán kívül létezhetnek a vallásosságnak egyéb formái is, amelyek épp a vizsgált dimenziók különböző kapcsolódásaiban nyilvánulnak meg, akkor elmondható, hogy a fiatalok többsége vallásos. Vallásosságuk több típusban ölt testet. A szociológiában a vallásosság többféle tipológiája ismert20. Ezek elsősorban a típusalkotás kiindulópontját képező kérdésekben és a típusok megnevezésében különböznek. Az általam elemzett mutatók közül az istenhit és a templomlátogatás bizonyult a legmeghatározóbbnak. Ezekre alapozva a fiatalok vallásosságának három domináns típusa tárul a szemünk elé (9. táblázat). Az első típus az egyháziasan és hagyományosan vallásosak keveréke, ezért egyháziasan hagyományos típusnak nevezem. Hordozói azok a fiatalok, akik szilárdan hisznek Istenben, rendszeresen járnak templomba, kivétel nélkül vallásosnak tartják magukat, többségük egyháziasan vallásos, de vannak köztük maguk módján vallásosak is. Valamennyien meg vannak keresztelve, s jelenleg is felekezeti tagok. Elsősorban római katolikusok és reformátusok. Ebben a típusban nagyon enyhén, de mégis női fölény mutatkozik. A korcsoportok és az iskolai végzettség nem játszanak szerepet. Az egyháziasan hagyományos vallásosság a magyarok és 19 Ez felekezetenként eltérő lehet. 20 Pl. hitvalló keresztények - kulturális keresztények - világi humanisták (Yves Lambert 1998; lásd még Földvári - Rosta 1998), egyháziasan vallásos - hagyományosan vallásos - liberálisan vallásos - vallásilag közömbös - nem vallásos (Dantine, J. - Dantine, W. - Kxobath - Ungar 1995; lásd Bunčák 2001)
