Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Szilávssy Tímea: Fiatalok és a kockázati magatartás
Fiatalok és a kockázati magatartás (Szilvássy Tímea) Elidegenedés, anómia A Közép-Kelet Európában lezajló rendszerváltás alapvetően befolyásolta a fiatal generáció életét is. Ennek lett a következménye, hogy a kezdeti optimizmust kiábrándulás váltotta fel. Annak ellenére, hogy a tudomány képtelen volt megjósolni az államszocializmus összeomlását, a váltás utáni eufória halványulása előre látható volt (Dahrendorf, 1990 IN: Ferge, 1996). A történelmi tapasztalatok alapján arra lehet következtetni, hogy habár a forradalmak a nagy reménységek időszakai, bármi is történik azokat követően, mindenki várakozásai nem elégíthetők ki. Az új helyzet természetesen sok új lehetőséget szül, de a mentális határok feszegetése kéz a kézben jár az elidegenedéssel, az anomikus állapotok megjelenésével, ill. a normaszegés bizonyos formáinak megerősödésével. A történések nem csak bizonyos társadalmi réteg vagy régió helyzetét érintik, a változásoknak globális karakterük volt (van), melyek hatással voltak és vannak az egész társadalomra, meghatározva mindennapi életünket. A változások jellege gyakran dinamikus és néhol váratlan, ezzel számtalan krízishelyzetet hozva létre, amely anomikus folyamatokat is indíthat el. Emellett a fiatalság lendülete, változtatni akarása adja a megújuló energiát a kialakult folyamatoknak. A világban olyan, a fiatalokat is érintő változások játszódtak (ill. játszódnak) le, amelyek a globalizáció világában minden fejlett országra jellemzőek. Az új nemzedék legfontosabb életszakaszát egy olyan világban éli, ahol a társadalomban strukturálisan kódolt a bizonytalanság, ahol a hanyatló tradíciók mellett csupán ködös és távoli igazodási pontok léteznek. Ebben a változékony világban a fiatalok bizonytalanok a továbbtanulással, a munkával, a „menni vagy maradni” kérdéssel kapcsolatban, kevesebben kötnek házasságot, kevesebben vállalnak gyermekeket, bizonytalanok értékválasztásukban és kevésbé biztosak a jövőjükben. Ennek alapján természetes reakcióként mutatkozik az anómia felé irányuló érdeklődés és a téma, ill. maga a fogalom újrafelfedezése és értelmezése. Vitathatatlan, hogy a társadalmi rendszer átalakításának időszakát erőteljesen jellemezte a fenti állapot. Az emberek számára ez olyan formában jelentkezett, mint a munkanélküliség (nincs munka, nem lehet „tisztességes jövedelmet” elérni), a drágulás, a reáljövedelem-csökkenés stb. E sokkok halmozódása a 90-es években ment végbe, az akkor még gyerek-, ill. serdülőkort megélő fiatalok főként a szülők társadalmi helyzetén keresztül élték meg a változásokat, és nevelkedtek egy olyan környezetben, amely folyamatos változásoknak volt kitéve. Emellett nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az eltelt időszak alatt az embereknek alkalmazkodniuk kellett a megváltozott körülményekhez is. Ez megtörténhetett az objektív viszonyokra való aktív cselekvő reagálás és a létező viszonyokhoz való „szubjektív adaptálódás” (alkalmazkodás) formájában is. Andorka Rudolf
