Lampl Zsuzsanna (szerk.): Tanulmányok az ifjúságról - Nostra Tempora 21. (Somorja, 2014)
II. Ifjúság 2012-ben - Kelemen Zsófia: A Y generáció és a felnőttkor - Posztadoleszcensek Szlovákiában
124 Kelemen Zsófia (Nyugat-Szlovákia: 95,8%, Közép-Szlovákia: 98,7% és Kelet-Szlovákia: 92,3%) között annak ellenére, hogy a munkanélküliség a keleti és a közép-szlovákiai régiókban jóval magasabb. Ugyanúgy hasonló válaszokat kapunk minden csoportnál, ha a válaszadókat három korkategóriára bontjuk (15-19 évesek: 96,6%, 20-25 évesek: 94,0%, 26-30 évesek: 97,3%). Az egyedüli szembeötlő különbség érdekes módon a nemzetiséggel kapcsolatban merül fel. A kérdőívet magyarul megválaszolok 98,9%-a tartja problémának a fiatalok munkanélküliségét, míg a szlovák kérdőívet kitöltő fiatalok 92,7%-a gondolkodik ugyanígy. Ami a szakterületen való elhelyezkedést illeti, a magyar fiatalok 96,1%-a, a szlovákok 87,2%-a látja ezt problémának. A különbség két másik kérdésnél még jelentősebb. Az egyik, hogy mennyire tartják problémának azt, hogy sokan végeznek egyetemet (a magyarok 24,6%-a, a szlovákok 39,8%-a). A másik pedig a fiatalok külföldi munkavégzésére vonatkozik (a magyarok 54%-a, míg a szlovákoknak csak 36%-a tartja ezt problémának). Elképzelhető, hogy a magyar fiatalok még kedvezőtlenebbnek látják a helyzetet idehaza, hiszen a konkurenciaharcban érezhetik úgy, hogy hátrányban vannak a szlovákokkal szemben. A válaszadók körülbelül egyharmada gondolja azt, hogy a munkanélküliség oka részben a túlképzettség, azaz hogy sokan végeznek egyetemet, így a munkaerőpiacon nem tud mindenki a végzettségének megfelelő állást találni. A fiatalok majdnem fele látja problémának, hogy kortársaik nagy része külföldön kénytelen munkát vállalni a megélhetés és a jobb életkörülmények bebiztosítása érdekében. Értelemszerűen a munkavállalással kapcsolatos problémákból következik a szülőktől való anyagi függés elhúzódása, amit a fiatalok 66,5%-a tart problémának. Ami a házassággal és a családalapítással kapcsolatos kérdéseket illeti (7. ábra), érdekes látni, hogy a fiatalok jóval kisebb százalékát aggasztják a felsorolt jelenségek. 19,7% szerint probléma az, hogy a házasságok száma csökken, az élettársi viszonyok száma azonban növekszik. 16,9% tartja problémának, hogy a fiatalok később kötnek házasságot, mint az előző generációk, 33,2% látja problémának, hogy a fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak. Ezek alapján egyértelmű, hogy a házassággal és családalapítással kapcsolatos lépések eltolódása sokkal inkább az értékrendváltás következményei, mint az anyagi vagy munkavállalással kapcsolatos problémáké, hiszen ezeket a jelenségeket a fiatalok nagy része természetesnek veszi. Összességében mondhatjuk, hogy a magyar fiatalok valamivel konzervatívabban gondolkodnak szlovák társaiknál, hiszen mindhárom esetben nagyobb arányban tartották problémának a megadott területeket. 7. ábra. A felnőtté válással kapcsolatos problémák - család Az alábbi területek közül melyiket tartja problémásnak: Családalapítással kapcsolatos területek ■ Összesen ■ Szlovákok ■ Magyarok 33.2% 43.4% Kevesebb a házasság, több az élettársi viszony 26.2% A fiatalok később kötnek házasságot 16.9% 25.5%
