Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

Történeti vázlat

1. A hontalanság éveitől a bársonyos forradalomig 25 A politikai visszarendeződés az 1968-1969-ben ígéretesen kibontakozó magyar tudomá­nyosságot és kulturális életet is visszavetette fejlődésében. Az 1968 novemberében Ótátrafure­­den megrendezett - második világháború utáni első - magyar értelmiségi találkozón megfogal­mazottak alapján életre hívott különböző szakmai társaságokat az 1970-es évek elején sorra le­építették, a Magyar Ifjúsági Szövetség és a szintén szervezkedő magyar pedagógusszövetség tevékenységét nem engedélyezték, s a nyári ifjúsági táborozásokat is betiltották. Kulturális téren a prágai tavasz egyetlen maradandó eredményét az első ténylegesen önálló csehszlovákiai magyar könyvkiadó, a Madách Könyv- és Lapkiadó, valamint a Magyar Területi Színház kas­sai Thália Színpadnak a létrehozása jelentette. A husáki normalizáció évei nem teremtették meg az alkotmányban garantált kisebbségi jogok maradéktalan érvényesítésének lehetőségét. Különösen a magyarság nyelvhasználati jogait és iskolahálózatát érték gyakori támadások. Alsóbb szintű rendeletekkel és utasításokkal korlátozták például a szlovákiai települések magyar nevének használatát a magyar sajtóban, akadályozták a kétnyelvű utca- és helységnévtáblák elhelyezését, a szlovák kormány a Nemzetiségi Tanács által többször megfogalmazott igény ellenére sem tartotta indokoltnak a kisebbségek hivatalos nyelvhasználatát szabályozó törvény elfogadását, s a pártvezetés csak mintegy másfél évtizedes halogatás után, 1983-ban engedélyezte a televízió - heti félórás - magyar nyelvű adásának beindítását. 4. kép. A Jogvédő Bizottság A magyar kisebbség állapotáról címmel megjelent monográfiája (Párizs, 1982) Szlovákiai jelentés

Next

/
Thumbnails
Contents