Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)

Történeti vázlat

26 TÖRTÉNETI VÁZLAT Az oktatásügy terén hátrányosan érintette a magyarságot a magyar kisiskoláknak már a hat­vanas években megkezdődött, a hetvenes évek közepétől azonban fokozottabban folyó körze­tesítése, ún. integrálása (melynek 1989-ig a magyar alapiskolák fele esett áldozatul), a magyar nyelvű szakmunkásképzés, valamint a nyitrai Pedagógiai Kar magyar tagozatának leépítése. A hetvenes évek második felében minden korábbinál erőteljesebb kísérlet történt a magyar isko­lahálózat elsorvasztására. A szlovák Oktatásügyi Minisztérium által 1978-ban kidolgozott, s a magyar iskolákban a kétnyelvű oktatás bevezetésével próbálkozó tervezet kiváltotta a kisebb­ségi magyar értelmiségi körök ellenállását, s szót emelt ellene a Csemadok és a kormány Nemzetiségi Tanácsa is. A magyar nyelvű oktatást a magyar iskolákból kiszorítani próbáló tervezet adta a közvetlen ösztönzést a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága (CSMKJB) létrehozásához. A Duray Miklós által megszervezett és irányított, s mintegy másfél tucat szlovákiai magyar értel­miségi - többek között A. Nagy László, Varga Sándor, Püspöki Nagy Péter, Popély Gyula és Szőke József - segítségével működtetett illegális bizottság, amely tevékenységének kezdeti sza­kaszára nagy hatással volt a Charta 77 nevű cseh polgárjogi mozgalom és a magyarországi demokratikus ellenzék is, a kommunista rendszer bukásáig az egyetlen szervezet volt, amely nyíltan ki mert állni a (cseh)szlovákiai magyarság kisebbségi jogainak védelméért. Számos kör­levélben, beadványban, jelentésben és szamizdatban megjelent írásban bírálta a csehszlovák pártállam nemzetiségi politikáját, s hívta fel a nemzetközi közvélemény figyelmét is a jogsérté­sekre. Bár munkatársai a politikai rendőrség részéről folytonos zaklatásnak és üldöztetésnek vol­tak kitéve, sikerült olyan példátlan tiltakozási hullámot kiváltania, amely hozzájárult ahhoz, hogy a kormányzat mind 1978-ban, mind 1984-ben feladta a magyar iskolák tanítási nyelvének meg­változtatására vonatkozó szándékát. Duray Miklós kétszeri letartóztatása, vizsgálati fogságba helyezése (1982-83-ban, illetve 1984-85-ben) és bírósági pere egyszersmind a kérdés nemzet­közivé tételéhez vezetett, amelyben a magyarországi közélet és demokratikus ellenzék, amerikai politikai körök, emberjogi aktivisták és a nemzetközi írótársadalom is megnyilatkozott. 5. kép. Janics Kálmán korszakalkotó monográfiájának címlapja Janics Kálmán Ahontalan­­ság evei ILLYÉS GYUIA előszavával

Next

/
Thumbnails
Contents