Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
6. A Magyar Bizottság 117 A Magyar Bizottság első ülésére egy héttel létrehozását követően, 1948. november 19-én, a Belügyi Megbízotti Hivatal pozsonyi helyiségeiben került sor. Az ülés fő témája, noha azon szót ejtettek a létrehozandó magyar kulturális szervezetről is, a magyar nyelvű pártlappal kapcsolatos teendők megbeszélése volt. A bizottság jóváhagyólag tudomásul vette, hogy a lap hetilapként, nagy formátumú 8 oldalon jelenjen meg, megfogalmazta azt a javaslatot, hogy címe Új Élet legyen, példányszámával kapcsolatban pedig arra az álláspontra helyezkedett, hogy 50 ezres példányban adják ki, noha az ülésről készült feljegyzés szerint többen, köztük Rabay Ferenc ezt alacsonynak tartották, s a 100 ezres példányszám mellett szálltak síkra. Apapír, a nyomda és a kiadáshoz szükséges pénzösszeg biztosításával Major Istvánt, az SZLKP Pravda Kiadóvállalatának vezérigazgatóját, a szerkesztőség összeállításával kapcsolatos kérdések tisztázásával Lőrincz Gyulát bízták meg, miközben a lap főszerkesztőjévé Schulz Lajost, a Práca című szakszervezeti napilap Párizsban tartózkodó munkatársát, politikai szerkesztőjévé Lőrincz Gyulát, gazdasági szerkesztőjévé Federmayer Istvánt, az Index című szlovák lap szerkesztőjét, a kulturális rovat szerkesztőjévé az író Fábry Zoltánt, műszaki szerkesztővé pedig Spitz Jenőt, a prágai Jó Barát munkatársát vagy Hargitai Ferencet, a pozsonyi Týždeň című hetilap szerkesztőjét javasolták. A Magyar Bizottság egyúttal úgy határozott, hogy Schulz hazatéréséig Lőrincz vezesse a lapot, amelynek politikai és ideológiai felügyeletét Major Istvánra bízta.229 A magyar pártlap létrehozásának kérdését a Magyar Bizottság magyar tagjai 1948. november 22-én egy szélesebb körű értekezleten az újjászerveződő kisebbségi magyar közélet több meghívott képviselőjével is megvitatták. A megbeszélésen, amelyen részt vett többek között Száraz József, Fellegi István, Sole István és Stem Sarolta,230 a bizottság titkára tájékoztatta a jelenlévőket a Magyar Bizottság létrejöttéről és a magyar nyelvű pártlap elindításának előkészületeiről. Fábry István közlése szerint a lapnak az SZLKP KB utasítása alapján 1948. december 1-jével kellene megjelennie, a jelenlévők azonban egyetértettek abban, hogy ez technikailag lehetetlen, mivel a lap mind ez ideig sem helyiségekkel nem rendelkezik, sem pedig szerkesztői nincsenek kijelölve.231 Fábry a szerkesztőség tagjaivá jelölt személyek névsorának ismertetése során a lap vezetőjeként már nem Schulz Lajost, hanem felelős szerkesztői minőségben Lőrincz Gyulát nevezte meg. Schulzot politikai szerkesztőként említette, műszaki szerkesztőként pedig már egyedül Hargitai Ferencet tüntette fel. Az értekezlet résztvevői a lap címével kapcsolatban Major István ajánlatára úgy határoztak, hogy Új Szó legyen,232 egyes példányainak árát 3 koronában, az évi előfizetés díját 150, a féléviét 75, a negyedévi előfizetését pedig 40 koronában állapították meg. 229 SNA, PV-sekr.), 193. d., 236/48 sekr., Záznam o I. schôdzke, konanej dňa 19. novembra 1948; a Magyar Bizottság 1948. november 19-i üléséről készült feljegyzést közzétette Popély Arpád (szerk.): Iratok a csehszlovákiai magyarság 1948-1956 közötti történetéhez I. Spisy k dejinám Maďarov v Československu v rokoch 1948 - 1956 I. Somorja/Šamorín, Fórum Kisebbségkutató Intézet/Fórum inštitút pre výskum menšín /Fontes Históriáé Himgarorum, 4./, 2008, 88-89. p. 230 Száraz József a későbbiekben a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség magyar osztályának vezetője, Fellegi István a Csemadok első központi titkára, majd a komáromi Magyar Területi Színház alapító igazgatója, Sole István a Csemadok vezetőségi tagja, Stem Sarolta a magyar könyvek kiadásával foglalkozó Magyar Könyvtár vezetője lett. 231 Hargitai Ferenc, a lap első szerkesztőinek egyike ezzel szemben az Új Szó megjelenésének 10. évfordulóján publikált visszaemlékezésében azt közli, hogy a lap megjelenését nem későbbre halasztották, hanem 1949. január 1- jéről hozták előre 1948. december közepére. (Új Szó, 1958. december 15. Így kezdődött, 2. p.) 232 Lőrincz Gyula egyik visszaemlékezése szerint a lap címének kiválasztásával a két világháború közötti csehszlovákiai magyar kommunista sajtó hagyományaira kívántak építeni, ezért döntöttek végül a Barta Lajos által kiadott egykori pozsonyi népfrontos folyóirat címének átvétele mellett. (Új Szó, 1964. szeptember 19. Érdemek és feladatok, 1-2. p.)
