Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
118 A KOMMUNISTA HATALOMÁTVÉTELTŐL A MAGYAR FORRADALOMIG... A Magyar Bizottság titkára „elsőrendű érdeknek” nevezte, hogy a lap főleg az üzemi munkásság és a kisparasztság kezébe kerüljön, ezért szerinte terjesztését a helyi pártszervezetek mellett kinevezendő magyar sajtóreferenseknek kellene végezniük. E célból azt ajánlotta, kérjék fel az SZLKP KB-t, hogy intézzen körlevelet a magyarlakta területek pártszervezeteinek titkáraihoz, hogy egy „megbízható és odaadó magyar elvtársat” nevezzenek ki magyar sajtóreferenssé. A körlevél megírását Major István vállalta el csakúgy, mint a lap megjelenését a magyar lakosság számára hírül adó plakát megszerkesztését is, amelyet a körlevéllel együtt jóváhagyás céljából előbb az SZLKP KB elé kellett terjeszteniük. Jellemző a kor viszonyaira, s jól érzékelteti a hatóságok részéről még ekkor is megnyilvánuló magyarellenességet, hogy az értekezlet résztvevői elhatározták: fel kell kérni a Magyar Bizottság elnökét, Dániel Okáli belügyi megbízottat, adjon utasítást a Nemzetbiztonsági Testület községi és városi kirendeltségeinek, miszerint jogos az Új Szó megjelenéséről tájékoztató plakátok kiragasztása, nehogy a ragasztásnál a Nemzetbiztonsági Testület tagjainak tájékozatlansága következtében „nehézségek” merüljenek fel.233 A lappal kapcsolatos kérdések végleges tisztázására a Magyar Bizottság 1948. december 1- jén megtartott második ülésén került sor. Ezen Lőrincz Gyula - a november 22-i értekezlet döntésének megfelelően - bejelentette, hogy címe Új Szó lesz, szerkesztőségének összetételében azonban több módosítást is végre kellett hajtani. Miután Schulz Lajos a megkeresésre még nem reagált, politikai szerkesztővé - egyenesen Štefan Bašťovanský pártfőtitkár utasítására - Barsi (Bojsza) Imrét, a pozsonyi Dunajplavba hajózási vállalat hivatalnokát, a szlovák nemzeti felkelés résztvevőjét nevezték ki. A lap pártvezetés által kijelölt irányvonalával egyetérteni nem tudó Fábry Zoltán pedig a kulturális szerkesztői tisztséget nem vállalta el, s csupán külső munkatársként, az irodalomkritikai rovat vezetőjeként volt hajlandó együttműködni a lappal.234 A Magyar Bizottság megbízta Daniel Okálit, szerezze meg Viliam Široký pártelnök hozzájárulását ahhoz, hogy a párt a lap beindításával kapcsolatos kiadásokat (irodai berendezés, fizetések és a lap első nyolc számának költségei) egymillió koronával támogassa, valamint hogy engedélyezze a magyar lakosságot a lap megjelenéséről tájékoztató „legegyszerűbb” plakát kiadását. A bizottság egyúttal síkra szállt amellett, hogy az Új Szón kívül más magyar nyelvű lap ne jelenjen meg, ellenezve a szakszervezetek által tervbe vett Munka című lap kiadását,235 s szorgalmazva a prágai Jó Barátnak a deportáltak 1949 első hónapjaira tervezett hazatérte utáni megszüntetését és az Új Szóval való egyesítését is.236 233 SNA, ÚV KSS, 2345. d., Záznam zo schôdzky Maďarskej komisie, konanej dňa 22. XI. 1948. 234 Fábry 1948. december elején Vándor József pozsonyi magyar konzulhoz intézett levelében a következőképpen fogalmazta meg a lappal kapcsolatos kifogásait: A lap megszervezésével megbízott személyek a pártvezetéstől olyan értelmű utasítást kaptak, hogy „semmiféle magyar panasznak nem lehet helye a lapban, semmiféle utalás az elmúlt négy évre. Szóval csak paradicsomi állapotoktól szabad beszélni. (...) Ami a magyar tömegek felé fontos - panaszaik felkarolása - nem jöhet tekintetbe. Kijelentettem, hogy ezt a négy évet valamilyen formában ki kell beszélnünk magunkból, különben az mint méreg fertőz bennünket. (...) Az összbenyomás: a lap így szürke és szervilis lesz és a tömegek felé nem lesz hitele. A magyar komissziónak át kell venni az utasításokat és aszerint írni. De mi megpróbáljuk a magunk hangszínezésével ezt a csapdát kikerülni, ha pedig nem megy, akkor elhallgatunk.” (MNL OL, Külügyminisztérium adminisztratív iratai 1945-1964 [továbbiakban: KÜM-admin.], Csehszlovákia, 60. d., sz. n./l 948-49) 235 Az SZLKP KB Elnöksége, noha korábban nem volt ellene kifogása, talán a Magyar Bizottság állásfoglalásának következtében is, 1949. február 5-én határozatban mondta ki, hogy nem engedélyezi a Munka című lap megjelentetését. (SNA, ÚV KSS, 790. d., Zápis zo zasadnutia Predsedníctva ÚV KSS, ktoré sa konalo dňa 5. II. 1949.) 236 SNA, PV-sekr., 193. d., 236/48 sekr., Záznam o II. schôdzke, konanej dňa 1. decembra 1948; a Magyar Bizottság 1948. december 1-jei üléséről készült feljegyzést közzétette Popély Árpád (szerk.): Iratok... i. m. I. 97-99. p. (A Jó Barát, amelynek megszüntetése a Magyar Bizottság 1949. március 2-i ülésének napirendjén is szerepelt, a deportáltak nagy részének hazatértét követően valóban beszüntette megjelenését, utolsó száma 1949. április 10-én jelent meg.)
