Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből - Nostra Tempora 20. (Somorja, 2014)
A kommunista hatalomátvételtől a magyar forradalomig (1948 - 1956)
6. A MAGYAR BIZOTTSÁG A második világháború befejezése óta jogfosztott csehszlovákiai magyarság számára az 1948- as esztendő hozta meg a változást. A magyarsággal kapcsolatos állampárti döntések végrehajtása a szlovák kommunista pártvezetés melletti ún. Magyar Bizottság feladata volt, az 1948 őszén létrehozott bizottság tevékenysége azonban sajnálatos módon a (cseh)szlovákiai magyarság történetének fehér foltjai közé tartozik, feldolgozásával máig adós mind a szlovák, mind pedig a magyar historiográfia. A magyar kisebbség második világháború utáni történetének bemutatására elsőként vállalkozó Juraj Zvara monográfiái215 az említés szintjén foglalkoztak ugyan a Magyar Bizottsággal, annak tevékenységét azonban sem Zvara, sem a korszakkal foglalkozó későbbi szakirodalom nem részletezte.216 Zvara pár mondatos rövid leírása ráadásul több pontatlanságot is tartalmaz, amelyeket a későbbiekben általában a magyar kutatók is átvettek, tévesen közölve többek között a bizottság megalakulásának időpontját, fennállásának időhatárait, tagjainak számát, valamint magát a személyi összetételét is.217 Ennek a hiánynak legalább részbeni pótlását, valamint a szakirodalom által tényként kezelt, a történetírók által nem ellenőrzött, ennek ellenére kézről kézre vándora Itatott téves állítások kiigazítását célozza az alábbi tanulmány, amely a bizottság üléseiről készült feljegyzések és a szlovák pártvezetés dokumentumai alapján kísérli meg bemutatni a Magyar Bizottság megalakulásának körülményeit, tevékenységének - elsősorban az Új Szó megjelentetésének és a Csemadok létrehozásának szentelt - kezdeti szakaszát, s árnyalni e két meghatározó kisebbségi intézmény megalakulására vonatkozó ismereteinket. 1948 februárja a magyar kisebbséget a teljes jogfosztottság állapotában találta. A kommunista hatalomátvételt követő hónapok gyakorlatilag semmiféle pozitív változást nem hoztak e téren, hiszen a kommunista párt árnyalatnyival sem folytatott kevésbé magyarellenes politikát, mint a felszámolt polgári pártok. A csehszlovák kormány és a kommunista párt 1947-1948 fordulóján még semmi jelét nem mutatta annak, hogy változtatni kívánna a magyar kisebbséggel kapcsolatos álláspontján, a magyarkérdés megoldását továbbra is a régi elgondolások alapján: a lakosságcsere és a reszlovakizáció folytatásával, a jogfosztás fenntartásával képzelte el, sőt újra és újra felmerült a magyar lakosság országon belüli széttelepítésének, valamint teljes kitelepítésének gondolata is. A kormány 1947. október 14-i ülésén Vladimír dementis, a kommunista párti külügyi államtitkár azzal a javaslattal állt elő, kérjék fel a Szovjetuniót, hogy saját németországi megszállási övezetébe fogadjon be 50 ezer magyarországi németet, hogy helyükre további szlovákiai magyarokat lehessen telepíteni, dementis szerint a reszlovakizáció, a lakosságcsere és az utólagos kitelepítés után Csehszlovákiában maradó magyarokat úgy kellene széttelepíteni, hogy „ne alkossanak homogén egységet”. 215 Zvara, Juraj: A magyar nemzetiségi kérdés megoldása... i. m. 76-77. p.; Zvara, Juraj: Maďarská menšina na Slovensku po roku 1945. Bratislava, Nakladateľstvo Epocha, 1969, 106. p. 216 A közelmúltban jelent meg az első szlovák nyelvű tanulmány, amely a szlovák kommunisták magyar kisebbséggel szembeni politikájában bekövetkezett változást nagyrészt a Magyar Bizottság levéltári iratanyagára építve vázolja fel. L. Gabzdilová, Soňa: Prístup vedenia Komunistickej strany Slovenska k maďarským komunistom na prelome štyridsiatych rokov 20. storočia. Historický časopis, 62. évf. (2014) 2. sz. 253-274. p. 217 Vö. Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918-1998. In Tóth László (szerk.) - Filep Tamás Gusztáv (társszerk.): A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története 1918-1998. I. Budapest, Ister, 1998, 49., 52. p.; Tóth László: Köz - művelődés - történet. Budapest, Ister, 2000, 223. p.
