Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
4. A baloldali alternatíva
A magyar szociáldemokrácia útja az önállóságtól a beolvadásig 95 A német alapszervezetek kiválása egy időre szinte megbénította a magyar szociáldemokráciát, s hiába jelentették be 1920 decemberében az önálló magyar párt megalakulását s egy 12 tagú ideiglenes vezetőség megválasztását, a pártszervezet kiépítése csak lassan haladt. Ebben egyrészt a CSKP erőteles expanziója, másrészt a területi megosztottság öröksége játszotta a fő szerepet. A pozsonyi magyar-német szociáldemokráciából kinövő párt ugyanis a Csallóköztől keletre továbbra sem tudta megvetni a lábát. A CSKMSZMP területi korlátáit a párt első kongresszusa is igazolta, hiszen a megújított 12 tagú elnökségének - amelyben az ismertebb munkásvezetők közül Mayer Samu, Fehér Ferenc és Holub Ferenc kapott helyet404 - a fele pozsonyi volt, a másik fele pedig a Felső-Csallóköz falvaiból került ki. Az ettől keletre eső területekről csupán Komárom és Léva volt képviselve a kongresszuson. Az ideiglenes vezetőség helyett a párt élére csupán az 1922. március 15-én Pozsonyban megtartott országos ülésen választottak az alapszabálynak megfelelő vezetést, amikor is az elnöki tisztségbe Mayer Samut,405 a párt főtitkárává pedig Fehér Ferencet406 választották meg.407 A szociáldemokrácián belül lezajlott differenciálódásnak, illetve a szélsőbal kiválásának következtében a párt mögül egy-két év alatt elfogytak a választók, s a CSKMSZMP lényegében a hagyományos szociáldemokrata értékekhez ragaszkodó régi vágású munkáskáderek kis számú csapata maradt, amely a korábbi központjai közül csupán Pozsonyban és Komáromban tudta átmenteni szervezeti hálózatát, a többi városban azonban - beleértve Kassát is - gyakorlatilag eltűnt a közéletből. A szociáldemokraták vagyonának döntő része - a munkásotthonok és a sajtó is - kommunista ellenőrzés alá került. A nagy múltú szociáldemokrata lap, a Kassai Munkás Csehszlovákia Kommunista Pártának legfontosabb szlovákiai fóruma lett, de a pozsonyi Népszava és a komáromi Munkáslap is a kommunisták mellé állt. A szociáldemokrata értékek egyetlen szócsöve így a Pozsonyban kiadott Munkásujság maradt. Pozsonyon és Komáromon kívül az ország többi részében a pártközponttól független szociáldemokrata szervezetek működtek, amelyeket senki sem fogott össze, s amelyek a CSKP térhódítása miatt meglehetősen nehéz helyzetben voltak. A legnagyobb hiátus Kassán mutatkozott, ahol miután az 1920-as parlamenti választásokon az ottani magyar szociáldemokraták a csehszlovák szociáldemokrácia listáján indultak, a mögöttük álló tömegek jó része a CSKP-hoz ment át, s a szociáldemokrácia értékeihez és a magyar nemzeti érdekekhez egyaránt hű vezetők légüres térbe kerültek. Itt csupán 1922 elején kezdődött meg az önálló magyar szociáldemokrácia újraszer404 Munkásujság, 1921. június 19., 2. 405 Mayer Samu (1882. július 14. - ?) - német anyanyelvű, de magyar érzelmű politikus. A pozsonyi szociáldemokrácia kiemelkedő alakja. 1922-től a CSKMSZMP elnöke, 1920 és 1925 között a párt parlamenti képviselője volt. Miután a magyar szociáldemokrácia beolvadt a csehszlovák szociáldemokrata pártba, az Országos Magyar Szervezőbizottság tagja maradt ugyan, de befolyása a magyar szekció politikájára minimális lett. 406 Fehér Ferenc (1885. június 10., Salgótarján - 1952. április 7., Vác) - szerkesztő, politikus. A szociáldemokrata mozgalomba 1903-ban kapcsolódott be. Az első világháborúban szanitécként szolgált. A Szlovák Tanácsköztársaság belügyi népbiztosa volt. A tanácsállam bukása után egy évet magyarországi börtönökben töltött, majd Pozsonyba költözött át. 1922-ben a Csehszlovák Köztársaság Magyar Szociáldemokrata Munkáspártja országos főtitkárává választották. 1927-től az Országos Magyar Szervezőbizottság tagja, később főtitkára volt, s a párt magyar nyelvű lapjának, a Csehszlovákiai Népszavának a szerkesztője. Kanóc András álnév alatt elbeszéléseket, tárcákat, riportokat írt, s Éljen a iwború címmel egy regényt is kiadott. A második világháborút Pozsonyban élte át. Tagja volt az 1945 júliusában Pozsonyban megalakult Csehszlovákiai Magyarok Segélybizottságának, amely a csehszlovák államhatalom által üldözött és ennek következtében nélkülöző magyarokon próbált segíteni. 1945-től Magyarországon élt. s jelentős politikai tisztségeket töltött be, A koncepciós perek idején letartóztatták. A váci fegyházban hunyt el. 407 Lidové Noviny, 1922. március 17., 3.
