Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)

3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében

Pártalapítási kísérletek a húszas és a harmincas évek fordulóján 79 is elárulja, rendkívül pozitívan. A figyelmes olvasónak nyilvánvalóan nem volt nehéz kapcso­latot létesítenie a két írás között, s felismerni azt, amit a szerkesztők talán sugallni akartak, vagyis hogy a Zay által felvázolt politikának van realitása, hiszen a németek esetében eredmé­nyesen működik. 1929 elején több jel is utalt Zay pártalapítási szándékaira. így egyebek között Szalatnai Rezső Új arcú politika c. írása is,323 sőt az ellenzék lapja, a PMH is Zay pártalapítási terveiről cikkezett, s azt állította, hogy a gróf az előző napokban toborzó körúton járt Dél-Szlovákiában, s többek között Csánki Aladárral is kapcsolatot létesített. S bár erre a kapcsolatra semmiféle for­rás nem utal, Zay elképzelése és Csánkinak 1922 végén a Magyar Demokrata Polgári Párt ala­pításáról szőtt elgondolásai között azért némi szellemi rokonság kimutatható. A Nap a toborzó körút és a Csánki-kapcsolat valóságát mindenesetre élesen visszautasította, azt azonban elis­merte, hogy folynak a megbeszélések egy új párt alapításáról.324 A prágai követség pedig azt is tudni vélte, hogy Zay egy hosszabb memorandumot juttatott el Hodžához, amelyben jelentős anyagi támogatás kért A Napnak, amelyet a semmire sem jó A Reggel helyett az aktivizmus vezető lapjává kívánna kiépíteni.325 Az új párt alapításának ügye azonban itt látszólag elakadt, noha az 1929. október 27-én megtartott képviselőházi választások előtt egy hónappal A Nap azzal a szenzációs hírrel rukkolt elő, hogy küszöbön áll egy Zay által vezetett új magyar akti­vista párt megalakítása.326 A laptulajdonos gróf címlapon leközölt felhívása azonban sokkal inkább csak az aktivizmus eszméje melletti hitvallás volt,327 mint egy pártalapítás bejelentése, s leginkább arra volt jó, hogy a lapja iránti vásárlói érdeklődést megnövelje. Mint azonban a korábbiaknak, ennek a nekibuzdulásnak sem volt folytatása, s Zay nevét gyorsan háttérbe szo­rította egy nála sokkal fajsúlyosabb politikus, Lelley Jenő újbóli felbukkanása. A szlovákiai magyar politikába az OKP elnökeként 1919-től berobbant nyitrai ügyvéd, Lelley Jenő politikai karrierjével kapcsolatban az eddigi szakirodalom leginkább azt tartotta számon, hogy miután 1925-ben leváltották a Keresztényszocialista Párt elnöki tisztségéből, visszavonult a politikától, és a továbbiakban csupán ügyvédi hivatásának élt.328 A valóság azon­ban az, hogy Lelley később sem hagyott fel a politizálással, s több kísérletet is tett arra, hogy ismét visszakerüljön a szlovákiai magyar közélet élvonalába - igaz, immár aktivista vonalon. Lelley Jenőnek az OKP-ból való kiválása és aktivista irányba való fordulása máig nem tel­jesen tisztázott.329 Az elsősorban a Keresztényszocialista Párt nyugat-szlovenszkói alapszerve­zeteire támaszkodó Lelley-féle szárny és a vele szemben felsorakozó Körmendy-Ekes Lajos és Jabloniczky János neve által fémjelzett és főleg a kelet-szlovenszkói szervezetek támogatását bíró másik csoport között ugyanis nem feltétlenül a kormányhoz való viszony jelentette a törés­pontot. Az ezzel kapcsolatos források legalábbis ellentmondásosak. Masirevich Szilárd prágai 323 A Nap, 1929. január 1., 2. 324 A Nap, 1929. január 3., 2. 325 MOL, K-63, 43. cs. 1931-7/44. 326 A Nap, 1929. szeptember 28., 1. 327 „Evek óta képviselem és nyíltan hangoztatom a csehszlovákiai magyar közvélemény előtt azt a meggyőződést, hogy a magyarság pártjainak követett politikája nem alkalmas arra, hogy a magyar jövőt és ennek jelenbeli elő­feltételeit biztosítsa. A magyarság aktív politikájának vagyok hirdetője és akarok harcosa lenni” - kezdte felhívá­sát Zay. Uo. 328 Ezt a véleményt erősítette a Lelley Jenő fiával. Lelley Jánossal Angyal Béla által készített Oral History interjú is. Vö. Angyal Béla: Elbeszélt történelem. Lelley János. „Apám bukásának az volt az oka, hogy nagyon reálisan látta a helyzetet.” Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2002, 2. sz. 161-192. 329 Az OKP-ben beállott szakadással kapcsolatban bővebben lásd Popély: Ellenszélben, i. m. 174-178; Angyal: Érdekvédelem, i. m. 112-118.

Next

/
Thumbnails
Contents