Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
3. Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében
74 Aktivista színezetű kísérletek a húszas évek második felében Az, hogy a pártvezér emberének számító Zay nyíltan aktivizmust hirdetett lapjában, heves reakciókat váltott ki az MNP vezetésén belül, amely a december 12-én Losoncon megtartott ülésén foglalkozott az üggyel.299 Szent-Ivány az ülésen támogatta Zay irodaalakítási ötletét, sőt azt javasolta, hogy A Nap legyen a párt hivatalos szócsöve. A többség, .farossal és a források által korábban az aktivizmus híveként számon tartott Koczorral az élen azonban ezt váratlanul viszszautasította. A párt vezetése ezt követően olyan határozatot fogadott el, amelyben megerősítette a párt ellenzéki magatartását, s elvetette a Zay által szorgalmazott pozsonyi iroda létrehozását. Szent-Iványnak meg kellett hátrálnia, a következő napokban pedig több lapnak (közte a PMH-nak) is olyan nyilatkozatot volt kénytelen eljuttatni, amelyben elhatárolódott Zay új napilapjától. A forrásaink alapján úgy véljük, hogy Szent-Ivány és Zay között minden bizonnyal létezett valamiféle taktikai egyezség az aktivista politikát illetően, amiben esetleg Szent-Ivány rokona és egyik bizalmasa, A Napban szerkesztői szerepet vállaló Gál István is szerepet játszhatott.300 Az is valószínűnek látszik, hogy Szent-Ivány Zayt abban a belső hatalmi harcban is felhasználta, amely közte és a Szilassy vezette losonci iroda között folyt. Egy a nemzeti párton belül Zay által vezetett „aktivista szárny” ugyanis megfelelő körülmények között szilárd bázist jelenthetett volna Szent-Iványnak a párton belüli ellentáborral szemben. Zay azonban feltehetően tovább ment annál, amit Szent-Ivány akart, s a kormányzattal való nyílt kokettálása már a pártvezért is támadhatóvá tette - aki ezért, mint a losonci értekezlet eredményei és kommunikációja mutatja, kihátrált Zay mögül. AZ MNP pártvezetésének losonci döntése lényegében eldöntötte azt a vitát, amely már régtől jelen volt a Nemzeti Párton belül. Szent-Ivány ekkor már a saját pártján belül sem tudta megvédeni aktivista elképzeléseit, s a szavazás során azok is ellene voksoltak, akik korábban támogatták ezt a politikát. így az a Koczor Gyula, aki a PMH 1928. február 3-i számában megjelent nyilatkozatában ekképp magyarázta álláspontját: „a kormány a tárgyalások folyamán bizonyságát szolgáltatta annak, hogy nem hajlandó a magyarsággal szemben folytatott politikáján legalább is lényegesen változtatni és nemzeti, kulturális és gazdasági érdekeinket kellően méltányolni. A következtetéseket levonta ebből pártunk, amelyek abból állnak, hogy elhatározott ellenzéki küzdelmét mind addig folytatnia kell, míg nem győz a jobb belátás. Nincs, és nem lehet e tekintetben véleményeltérés a párt tagjai között, mert nem lehet, és nem tűr meg a párt olyan állásfoglalást, amely teljességében nem fedné a magyarság érdekét, ez az érdek pedig ma föltétien ellenzéki állásfoglalást követel.”301 Ennek az álláspontnak adott erős nyomatékot az a nyilatkozat, amelyet az MNP országos elnöksége február 16-án bocsátott ki,302 s amelyben véglegesen és nagyon határozottan elhatárolódtak A Naptól. A nyilatkozat jelentőségét azonban nem a Zay lapjával való mindenféle kapcsolat tagadása adta, hanem sokkal inkább az, hogy egyben A Nap által követett politikai iránytól, ti. az aktivizmustól is elhatárolódtak, s megerősítették, hogy „a Magyar Nemzeti Párt a legteljesebb mértékben ellenzéki politikát követ”.303 Ezzel a döntéssel és nyilatkozattal pedig az MNP kormányhoz való közeledésének kísérlete még akkor is végérvényesen lezárult, ha tudjuk, hogy a pártvezetésen belül továbbra is jól lát299 NA, f. AMV-PMV 225, k. 814, 42300/1927.prez. 300 NA, f. AMV-PMV 225, k. 814, 20865/1927.prez. 301 MOL, K-428 Sajtólevéltár, MTI kőnyomatosok, Napi hírek / Napi tudósítások (1920-1944). 1928. február 7., kedd. 7. 302 A nyilatkozatot közli Filep: Az ellenzék feladata, i. m. 108. 303 Uo.
