Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
1. Az államfordulat és a "szlovenszkóivá lett" magyarok
30 Az államfordulat és a „szlovenszkóivá lett” magyarok A választásokon részt vevő magyar és magyar-német pártok ugyanis mind ellenzéki programmal indultak neki a szavazatszerzésnek, s ellenzéki programmal tudták megszerezni a magyar választók döntő többségének bizalmát. S ez az ellenzékiség nem csupán az aktuális kormány politikájának elutasítását jelentette, hanem a csehszlovák állam nemzetállami szerkezetének elvetését és a magyar közösség önrendelkezési jogához való ragaszkodást is. Különbség csupán abban mutatkozott, ahogyan az önrendelkezést értelmezték. Az Országos Keresztényszocialista Párt és az Országos Magyar Kisgazda, Földmíves és Kisiparos Párt alkotta polgári ellenzék, mint azt Szent-Ivány Józsefnek a trianoni békeszerződés ratifikálási vitájában elmondott szavai is igazolták, továbbra is ideiglenes és csak az erőszak útján fenntartott állapotként tekintett a szlovákiai magyarok helyzetére: „Ne felejtsék el, hogy ez az állam a nyugat falánkságának gyermeke, ezt azért hozták létre a nyugati hatalmak, mert szükségük volt ideállítani egy államot, hogy küzdjön, vérezzen ha kell az ő érdekeikért és az ő imperialista törekvéseikért (...) Sohasem fogjuk elismerni, hogy csonka Magyarország nemzetgyűlése egyedül jogosult volt a ratifikálásra. Magyarország testéről erőszakosan letört országrészeken lakó nép - az a nép, melyet az elvakult hatalombírás önkénye áldozatul vetett oda - jogosult első sorban sorsa felett intézkedni. Mi pedig ehhez a békéhez semmikor sem adtuk hozzájárulásunkat és semmikor sem fogjuk ezt megtenni. Mi legelemibb emberi jogainktól fosztattunk meg és semmikor sem fogunk sorsunk intézéséről lemondani.”94 Ennek fényében pedig az önrendelkezési jogra olyan eszközként tekintettek, amellyel a Trianonban kijelölt államhatárokat is meg lehet változtatni. A magyar-német szociáldemokrácia viszont, amelyen belül ekkor már javában dúlt az a hosszan tartó differenciálódási folyamat, amelynek végeredménye a baloldal kettéhasadása volt, az önrendelkezés jogát a szudétanémet szociáldemokráciával összhangban95 már az államon belüli megoldásként értelmezte. így amikor Wittich a nemzetgyűlésben arról beszélt, hogy „mi, német-magyar szociáldemokraták töretlenül kitartunk az önrendelkezési jog mellett, amely az egyedüli lehetséges biztosítéka a Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi békéjének...”,96 ha közvetve is, de elismerte a csehszlovák államot, s jelezte, hogy a magyar és német szociáldemokrácia az érvényes államhatárokon belül kívánja politikai harcát megvívni. Továbbra is elutasították azonban az ország belső szerkezetét, s centralizált állam helyett egy a nemzeti önkormányzatokra épülő decentralizált államot képzeltek el.97 94 Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 25. schûze, Streda 24. listopadu 1920. http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/025schuz/prilohy/priloh02.htm Letöltve: 2011. október 21. 95 A német szociáldemokrácia korabeli magatartásával kapcsolatban lásd Sátor, Klaus: Némecká sociálné demokratická strana délnická v Československé republice. In Klokoška. Stanislav-Oellerman Thomas (eds): Sudetští nëmci proti Hitlerovi. Sborník némeckých odborných štúdií. Praha, Ústav pro soudobé déjiny, 2008, 22. 96 Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 4. schŕize Úterý 8. června 1920. http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/004schuz/s004008.htm Letöltve: 2011, október 21.
