Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
1. Az államfordulat és a "szlovenszkóivá lett" magyarok
A szlovákiai magyar politika első megnyilvánulásai 29 kisgazdák és a Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt (SZNMSZDP) vetélkedett a magyar szavazatokért, 108 546 vokssal a szociáldemokraták győztek, s szerezték meg az itt leadott szavazatok (valamivel) több mint harmadát,89 aminek köszönhetően négy képviselőt juttattak be a Nemzetgyűlés képviselőházába.90 Ugyanitt a két polgári párt 101 193 szavazatot szerzett, ami szintén négy mandátumot ért.91 Ez azt jelenti, hogy a magyar-német pártok az érsekújvári választókerületben leadott összes szavazat 69%-át szerezték meg. Eltérő volt a helyzet a kassai választókerületben, ahol a magyar szociáldemokraták a csehszlovák szociáldemokrácia listáján indultak, így az ő eredményeiket nem lehetséges kimutatni. A listán elfoglalt helyük alapján azonban két magyar politikus, Surányi Lajos és Borovszky Géza kapott mandátumot. Az itt közös listán induló két polgári magyar párt megközelítőleg 64 682 szavazatot szerzett (az összes leadott szavazat egyharmadát), s juttatott ezáltal további két képviselőt (Körmendy-Ékes Lajos és Szent-Ivány József) a képviselőházba, míg a Seitz-féle nemzeti pártnak 4214 vokssal (2,1%) kellet beérnie. A magyar szavazók választói magatartását - a fentebb már említett körülmények miatt - leginkább csak az érsekújvári választókerület eredményei alapján lehet lemérni. Mivel azonban a választási kerületek határai nem estek egybe a megyék és járások határaival, a választási eredmények és a nemzetiségi statisztikák összevetése itt sem lehet automatikus. így, jobb híján, a magyar szavazók magatartását 12 kiválasztott, magyar jelleggel bíró járás eredményei alapján végeztük el.92 A választott járásokban a magyar-német szociáldemokrácia a szavazatok 31,65%-át, míg a keresztényszocialista-kisgazda tömb a voksok 30,22%-át szerezte meg. Vagyis a magyar-német pártok összesen az itt leadott voksok 61,87%-át kapták. Mivel a választottjárásokban a magyar és német lakosság az 1921-es népszámlálás szerint az ott élők 63,92%át alkotta (ebből a magyarok 60,33%-ot, a németek pedig 3,59%-ot), azt feltételezve, hogy a kisebbségek a többségi nemzethez hasonló arányban vettek részt a szavazáson, kimondható, hogy a magyar-német pártok az itt élő magyarok és németek szavazatának mintegy 97%-át kapták meg.93 A baloldal és a polgári pártok küzdelméből a szociáldemokraták kerültek ki győztesen, akik a magyar(-német) szavazatok mintegy 49,5 %-át vitték el, míg a polgári pártoknak a voksok 47,3%-a jutott, a maradék mintegy 3%-nyi magyar (-német) szavazó pedig zsidó vagy csehszlovák pártok listájára adta szavazatát. A bal- és a jobboldal által megszerzett szavazatok számától függetlenül a magyar lakosság érzelmei ekkor még szinte kizárólagossá tették a kormánnyal szembeni ellenzéki magatartást. 89 Volby do Národního shromáldéní v dubnu roku 1920 a všeobecné volby do obecních zastupitelstev c Čechách, na Moravé a ve Slezsku v červnu roku 1919. Praha, Štátni úfad Štatistický, 1922, 32-33. Az 1920-as választások nemzetiségi szempontból való elemzését lásd Zemko, Milan: Voličstvo strán národnostných menäín a komunistickej strany na Slovensku v parlamentných voľbách za predmníchovskej republiky. In Zemko-Bystrický: Slovensko v Československu, i. m. 179-198. A szociáldemokrácia erejét mutatja, hogy a csehszlovák szociáldemokraták ugyanitt további 46 ezer szavazatot kaptak, vagyis a két párt együtt az összes leadott szavazat 51 %-át szerezte meg. 90 Mayer Samu, Wittich Pál, Nagy Gyula, Földessy József 91 Az OKP jelöltjei közül Lelley Jenő, Tobler János és Jabloniczky János, a kisgazda listáról pedig Füssy Kálmán került a nemzetgyűlésbe. 92 A kiválasztás alapját az szolgálta, hogy a magyar lakosság aránya az 1921-es népszámlálás alapján mindegyikben meghaladja a 20%-ot. A vizsgált járások a következők voltak: Pozsony város, Somorjai, Vágsellyei, Dunaszerdahelyi, Komáromi, Érsekújvári, Ógyallai, Párkányi, Lévai, Verebélyi, Korponai, Kékkői járás. 93 Persze mindez csak akkor igaz, ha azt feltételezzük, hogy a magukat magyarnak és németnek vallók döntő többségében magyar és német pártokra, a magukat csehszlováknak vallók pedig csehszlovák pártokra adták le voksukat, illetve ha az átszavazás mindkét oldalról hasonló mértékű volt.
