Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
1. Az államfordulat és a "szlovenszkóivá lett" magyarok
28 Az államfordulat és a „szlovenszkóivá lett” magyarok kát szemben. A baloldali értékeket képviselő szociáldemokrácia, illetve a polgári pártok között kellett választaniuk. Ezen még az sem változtatott, hogy a kassai választókerületben Magyar Nemzeti Párt néven még egy párt jelentkezett a magyar szavazatokért. A losonci alapítású, s lényegében csak ebben az 1918-ig gyorsan fejlődő polgárvárosban kampányoló párt rövid története máig feltáratlan. A losonci párt kapcsán Popély Gyula álmagyar pártról és kormányzatmegtévesztési manőverró'l ír, de hasonlóan vélekedik róla Angyal Béla is.84 Az elsősorban az 1938-as visszacsatolás után megjelent munkákra támaszkodó történészi ítéletek azonban a ma fellelhető források fényében nem feltétlenül fedik a valóságot, hiszen a párt alapítójának és egyetlen listára került jelöltjének, Seitz Viktor ügyvédnek a losonci Vigadóban 1920. március 22-én elmondott beszéde85 határozottan ellenzéki álláspontot tükrözött Prága politikájával szemben. Igaz, Seitzék felfogása egy a liberális polgárság érdekeit tükröző, a szociáldemokratákkal éppúgy, mint a klerikális pártokkal szemben határozottan állást foglaló, ellenzéki jellegű magatartást tükröz, de semmiképpen sem Prágához közel állót. Sőt mi több, miután a képviselőházi választásokon a nemzeti párt viszonylag kevés szavazatot szerezve elbukott,86 a két héttel később sorra kerülő szenátusi választásokat illetően Seitz olyan felhívással fordult a losonci polgársághoz, hogy az a Szent-Ivány-féle kisgazdákra adja le szavazatát, mivel az összes jelölt közül azok állnak legközelebb a liberális értékrendhez.87 Vagyis szó sincs itt álmagyar magatartásról. Az 1920 áprilisában tartott első parlamenti választások határozott pontot tettek a forradalmi nemzeti diktatúra időszaka mögé, amely egyben a szlovákiai magyar pártpolitika kezdeti lépéseinek az időszaka is volt egyben. Ez a mintegy másfél évnyi időszak a magyar politika részéről annak a felismerésnek az ideje is volt, hogy a szlovenszkói magyar politikának félre kell tennie a csehszlovák állam határai és államszervezete iránt táplált ellenérzéseit és fenntartásait, s be kell kapcsolódnia a csehszlovák politika vérkeringésébe. S bár a még alá nem írt békeszerződés miatt olyan elképzelések is szárnyra kaptak, hogy a magyar pártoknak nem szabadna a választási részvételük által legitimálni az új határokat, a magyar lakosság érdekvédelmének a szükségszerűsége felülírta ezt az intranzigens álláspontot, s a szlovákiai magyar politika az aktív részvételt választotta. A magyar szavazók választási magatartásának vizsgálata legkönnyebben a két már említett választókerület, az érsekújvári és a kassai eredményei alapján végezhető el. E két választókerületből a magyar és német pártok88 összesen 12 képviselőt küldtek a prágai nemzetgyűlésbe, vagyis az itt megszerezhető mandátumok kétharmadát szerezték meg. Ebből 6 mandátum jutott a polgári pártokra, 6 a szociáldemokratákra. Az érsekújvári választókerületben, ahol Az OKP, a 84 Popély: Ellenszélben, i. m. 80; Angyal: Érdekvédelem, i. m. 62. Persze fel lehet tenni a kérdést, hogy ha a kormányzat a Komáromban szintén Magyar Nemzeti Párt néven megalakult politikai szervezet bejegyzését megtagadta, miért engedte ugyanezt Losoncon. S az sem kizárt, hogy azért engedték indulni a losonci pártot, hogy ezzel a kisgazdáktól és az OKP-tól az szavazatokat raboljon, ám ettől Seitz pártja még nem vált aktivistává. 85 Seitz Viktor, a Magyar Nemzeti Párt losonci képviselőjének programbeszéde. Losoncz, Vígh Károly Könyvnyomdái Műintézete, 1920. 86 AZ MNP 4214 szavazatot szerzett, ami ugyan kevésnek tűnik, de azt is látni kell, hogy a pártnak csupán a választókerület polgárosultabb városaiban, Losoncon és főleg Kassán volt esélye arra, hogy a választókat programjával megszólítsa. Vö. Šuchová, Xénia: Prílohy II. - Obyvateľstvo. In Zemko, Milan-Bystrický, Valerián (red.): Slovensko v Československu (1918-1939). Bratislava, Veda, 2004, 554. 87 Magyar Közlöny, 1920. április 21., 1. 88 A német választók szavazatait rendkívül nehéz lenne leválasztani a magyar szavazatokról, hiszen az Országos Keresztényszocialista Párt Pozsonyban és más városokban a németek között is népszerű volt, a Szlovenszkói Német-Magyar Szociáldemokrata Párt pedig eleve „internacionalista” pártalakulat volt.
