Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
1. Az államfordulat és a "szlovenszkóivá lett" magyarok
1. AZ ÁLLAMFORDULAT ÉS A „SZLOVENSZKÓIVÁ LETT” MAGYAROK 1.1. Keleti Svájc, vagy csehszlovák nemzetállam (1918-1920) Az, hogy 1918. október 28-án a prágai Csehszlovák Nemzeti Bizottság első deklarációjában bejelenthette a független csehszlovák állam megalakulását, sőt mi több, ez az állam élet- és működésképesnek is bizonyult, a huszadik századi európai történelem egyik sikertörténete. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy megvalósulása pillanatában a csehszlovák állam ideája alig négyéves múltra tekinthetett vissza. Ebben a formában ugyanis először a prágai egyetem filozófiaprofesszorának, Tomáš Garrigue Masaryknak az 1914-ben kidolgozott, majd az egy évvel későbbi Independent Bohemia50 címen közzétett tervezetében fordult elő. Ám ha a csehszlovák állam nem is, a Cseh Királyság ezeréves múltra tekinthetett vissza, s a cseh politika a csehszlovák államot nem is új formációként, hanem a cseh állam kibővített határok közötti felújításaként értelmezte.51 Ennek fényében Csehszlovákia létrehozásának a szándéka elsősorban akkor is „cseh projekt” volt, ha az ebben játszott szlovák részvétel - az Amerikai Szlovák Liga, vagy olyan szlovák politikusok, mint Milan Rastislav Štefánik, Vavro Šrobár vagy Milan Hodža tevékenysége - nem bagatellizálható. A két nemzet közös államot érintő érdekei és motivációi azonban jól láthatóan eltértek egymástól: a csehek számára a történelmi cseh országrészek Szlovákia (sic!) általi kibővítése elsősorban a német körülölelésből való kitörés, a szláv népekkel való közvetlen kapcsolódás, egy regionális középhatalom megteremtésének az esélyét jelentette, míg a szlovákok számára a szlovák nemzet létét tagadó magyar politika lerázását, egy teljesebb nemzeti lét felé tett fontos lépést. Vagyis egyik felet sem a közös csehszlovák nemzet eszméje vezette, noha - úgy tűnik - a cseh politika időnként (az első köztársaság idején vagy akár az 1950-es, ’60-as években) elhitette magával ezt a fikciót. A Csehszlovákia létrehozását megcélzó tervek kidolgozói azzal kezdetektől fogva tisztában voltak, hogy az általuk vizionált ország esetében az állami és etnikai határok még nagy vonalakban sem fogják fedni egymást, s ezért a nemzetpolitikai kérdések már a tervezés stádiumában nem kis szerepet kaptak. S mivel a prágai politika alapvetően cseh szempontokat tükrözött, a megoldandó nemzetpolitikai problémák listáján a belső cseh-szlovák viszonyt (vagyis a szlovákkérdést) is megelőzve a németkérdés rendezése állt az első helyen, míg a magyar, ruszin, lengyel probléma hátrább szorult. S ez a sorrend lényegében az első Csehszlovák Köztársaság teljes időszakában így is maradt. 50 A brit kormánykörök számára készült tervezet angol szövegét lásd. Masaryk, Tomáš Garrigue: Independent Bohemia (1915). https://www.h-net.org/~habsweb/sourcetexts/masarykl.htm. Letöltve: 2012. december 23. 51 Ez a felfogás a két háború közötti időszakban a cseh és szlovák politikusok közötti viták egyik alapvető forrása volt, hiszen ellentmondott annak a szlovák elképzelésnek, hogy itt két egyenrangú nemzet szövetségéről van szó.
