Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
1. Az államfordulat és a "szlovenszkóivá lett" magyarok
20 Az államfordulat és a „szlovenszkóivá lett" magyarok A cseh-szlovák politikának a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatban - még a csehszlovák állam megalakulása előtt - megfogalmazott elképzeléseit elsősorban két tényező határozta meg. Egyrészt Masaryk elnöknek a korabeli nacionalizmussal telített Európában mindenképp toleránsnak és liberálisnak minősíthető álláspontja,52 illetve az antantállamok elvárásai. Ennek jegyében a Csehszlovákia önállóságát deklaráló 1918. október 18-án nyilvánosságra hozott Washingtoni nyilatkozat jórészt az amerikai szabadság- és demokráciaeszmények elvárásaihoz igazodva a nemzetek egyenjogúságának az eszméjéből indult ki: „a kisebbségek arányos képviseltben részesülnek, és a nemzeti kisebbségek azonos jogokkal fognak bírni.”53 Masaryk egyébként is úgy gondolta, hogy a németkérdést az egyéni jogok teljessége és a demokratikus államberendezkedés fogják majd megoldani.54 A csehszlovák békedelegációnak a versailles-i konferencián beterjesztett memorandumai azonban ezen is túlmutattak, hiszen egyfajta „keleti Svájc” elképzelését rajzolták fel a döntéshozók elé. A csehszlovák békedelegáció által a békekonferencia elé benyújtott III. számú csehszlovák memorandum a következő ígéreteket is tartalmazta: „A németeknek azonos jogaik lesznek a csehszlovákokkal. A német második országos nyelv lesz és a németekkel szemben soha semmiféle elnyomó eszköz nem lesz alkalmazva. A rendszer a svájcihoz hasonló lesz.”55 Miután azonban 1918. október 28-án a Csehszlovák Köztársaság megszületett, a valóság egészen más irányt vett, s a keleti Svájc eszménye gyorsan elporladt a mindennapok problémái között.56 1918. október 28-a Csehszlovákia létrehozása szempontjából korántsem a folyamat végét, hanem inkább a kezdetét jelentette, hiszen az állam politikai intézményrendszerének létrehozása, a közigazgatás megszervezése, a jogrend alapjainak lerakása s nem utolsósorban az új állam territóriumának kijelölése és birtokbavétele csupán a követező hetek és hónapok feladata volt. Ennek a folyamatnak az első fontos lépését a Csehszlovák Nemzeti Bizottság (CSNB) elnökségének ideiglenes végrehajtó hatalommá, plénumának pedig ideiglenes törvényhozó hatalommá való átalakulása jelentette, amely testületek tulajdonképp a szűkebben vett államfordulat eseményeit levezették. November 13-án már Csehszlovákia ideiglenes alkotmányát is elfogadták, amely a törvényhozó hatalmat egy egykamarás nemzetgyűlés kezébe tette le. A nemzetgyűlésbe a cseh képviselőket az 1911 -es ausztriai választások eredményei alapján hívták be, a szlovák képviseletet pedig a CSNB elnöksége egyedüli szlovák tagjának, Vavro Šrobárnak a javaslatai alapján nevezték ki. Az ideiglenes nemzetgyűlés nevezte ki a CSNB és az emigráció közötti egyeztetés nyomán kialakított első kormányt, amelynek elnöke a jobboldali nacionalista Karel Kramár lett, s választotta meg köztársasági elnökké T. G. Masarykot, aki akkor még mindig külföldön tartózkodott. Szlovákia szempontjából legalább ilyen jelentőséggel bírt az, hogy a nemzetgyűlés a kormány egyik tagját, Vavro Šrobárt december 11-én Szlovákia teljhatalmú minisz52 A Masarykról szóló óriási terjedelmű szakirodalomból lásd Opát, Jaroslav: Filozof a politik T. G. Masaryk 1882-1893. (Pflspévek k životopisu). Praha, Melantrich, 1990. Masaryk álláspontjáról magyar nyelven lásd Masaryk, T. G.: Az új Európa. A szláv álláspont. Košice, Globus, 1923. 53 A nyilatkozat cseh nyelvű szövegét lásd Prohlášení nezávislosti československého národa jeho prozatímní vládou československou, http://www.msu.cas.cz/fulltext/vyhlaseni.htm. Letöltve: 2011. október 20. 54 Kural: Konflikt místo, i. m. 22. 55 Az idézett szöveg lelőhelye: Chocholaty-Gröger, Franz: Memoranda československé vlády na parížské mírové konferenci 1919-1920 - mýty a fakta. Csmagazin, 2009 záŕí. http://www.cs-magazin.com/index.php?a= a2009091028. Letöltve: 2011. október 20. 56 A „csehszlovák Svájc” elsikkadt ötíetéról lásd Szarka László: Többségi befogadás - kisebbségi lojalitás. Az együttélés 20. századi mintázatai Csehszlovákiában és Magyarországon. ín Bárdi Nándor-Tóth Ágnes (szerk.): Asszimiláció, integráció, szegregáció. Párhuzamos értelmezések és modellek a kisebbségkutatásban. Budapest, Argumentum, 2011, 336-338.
