Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
8. Aktivista sorsok az első bécsi döntés után - vázlatok egy esettanulmányhoz
170 Aktivista sorsok az első bécsi elöntés után - vázlatok néhány esettanulmányhoz nekik juttatott földtulajdonától,699 noha találkozni olyan panasszal is, hogy a köpönyegforgatók (akik korábban Prága, az új rezsim alatt pedig Budapest kiszolgálói voltak) a helyükön maradhattak. Sőt ahogy az akkor még fiatal orvos, Janics Kálmán fogalmazott: az igazoló eljárásokból az aktivisták jól jöttek ki, hiszen „ma minden csehbérenc besúgó és aktivista vezérke nemzcthííségi bizonyítvánnyal rendelkezik...”700 Igaz, A hontalanság éveinek szerzője elsősorban nem az aktivistákat támadta, hanem az igazoló bizottságok tevékenységét kárhoztatta. Mindenesetre a fenti intézkedések, amelyek nemegyszer komolyabb ok nélkül tettek tönkre egzisztenciákat, a budapesti parlament ellenzéki képviselőinek a nemtetszését is kiváltották. A földtulajdonlások felülvizsgálata tárgyában 1939 októberében Csoór Lajos, a szélsőjobboldali Népakarat Párt701 képviselője interpellálta Teleki Pál miniszterelnököt, s kérte rajta számon, hogy egyes magyar kisgazdáktól földet vesznek el.702 Csoór különösen azt vetette a hatóságok szemére, hogy a birtokelkobzási ügyekben nincs helye a jogorvoslatnak, s ez ellentétes a magyar jogrenddel. Teleki, aki maga is tisztában volt azzal, hogy itt-ott történnek túlkapások, egyrészt ígéretet tett arra, hogy jobban oda fognak figyelni ezekre az ügyekre és a jogorvoslat kérdését is meg fogják oldani,703 másrészt azonban azt is leszögezte, hogy itt nem csupán birtokpolitikai, hanem politikai ügyekről van szó, s az államnak olykor büntetnie is kell. Kevésbé volt viszont diplomatikus Füssy Kálmán komáromi politikus, az EMP egyik vezetője, aki kiállt az interpellációban bírált intézkedések mellett, mert mint mondotta, azok, akiktől elveszik a földet, nem „magyarpártiak”, hanem agrárpártiak voltak.704 Ókét pedig, mint Füssy felszólalása is bizonyította, a budapesti parlamenti képviselők többsége, beleértve a visszacsatolt területekről kooptált EMP képviselőit is, nemzetárulóként, ezáltal pedig a jogegyenlőségből kizárt személyekként könyvelték el. A hivatalos Magyarország és a volt aktivisták viszonyát többek között Farkas Zoltán és Csömör István sorsa jelezheti, bár a volt szociáldemokrata szenátor bécsi döntés utáni életéről keveset tudunk.705 Annyi azonban bizonyos, hogy Farkast egy időre Kistarcsára internálták, majd megtiltották, hogy Kassán lakjon, végül pedig a holokauszt áldozatává vált. Csömör sorsa teljességében ugyan még nincs feltárva, de főbb csomópontjai a birtokunkban lévő információk alapján is rekonstruálhatók. A köztársasági magyarok vezére a müncheni válság idején teljesen eltűnt a politikából, ám Schulcz Ignáctól eltérően nem menekült külföldre, hanem visszahúzódott nagykálnai otthonába, ahol az akkor már özvegyen élő férfi két lánya és azok családja körében élt. Nagykálnán érte a magyar honvédség bevonulása, amely alapvetően változatta meg a légkört Csömör körül. Mint a Lévai járás főszolgabírói irattárának anyagából kiderül,706 699 A visszacsatolás utáni igazoló eljárások, illetve a szlovenszkói magyaroknak a reintegrációja máig feldolgozatlan. Arról, hogy milyen sérelmek érték az igazoló eljárások során a visszakerült magyarokat, mélyebben eddig csak Tilkovszky Lóránt foglalkozott. VÖ. Tilkovszky Lóránt: Revízió és nemzetiségi politika Magyarországon 1938-1941. Budapest, Akadémiai, 1967. 700 Janics Kálmán: Új felvidékiség. Új Élet. 1939. május-június, 290. 701 Paksy Zoltán: A magyarországi nemzetiszocialista mozgalmak megalakulása, tevékenysége és társadalmi bázisa a Dunántúlon 1932 és 1939 között. PhD.-disszertáció. Pécs, Pécsi Tudományegyetem, 2007, 203. http://www.idi. btk.pte.hu/dokumentumok/disszertaciok/paksyzoltanphd.pdf Letöltve: 2013. június 14. 702 Az 1939. évi június hó 10-ére hirdetett Országgyűlés Képviselőházának Naplója. 2. köt. Budapest, 1941, 207. 703 Uo. 208. 704 Uo. 207. 705 Farkas sorsáról hézagos információk olvashatók ki az eperjesi születésű s az 1968 után a Szabad Európa Rádióban dolgozó Agneša Kalinovával készült beszélgetőkönyvből. Kalinová, Agneša: Mojich 7 životov. Bratislava, Aspekt, 2011. 706 ŠAPLv, f. Hlavnoslúžnovský úrad v Leviciach, (HSLÚ Lv), 1674/1943.
