Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
8. Aktivista sorsok az első bécsi döntés után - vázlatok egy esettanulmányhoz
Aktivista sorsok az első bécsi elöntés után - vázlatok néhány esettanulmányhoz 171 november 18-án a nagykálnai csendőrőrs Csömör István volt nemzetgyűlési képviselő, Andruska Lajos, az Agrárpárt magyar szekciójának helyi elnöke, és Jozef Labaj borbélymester őrizetbe vételére kért engedélyt. Az „védőőrizetet” a nevezettekkel szemben azoknak a cseh időkben tanúsított magyarellenes magatartása miatt a helyi lakosság körében kialakult ellenséges közhangulatával indokolták, hozzátéve, hogy a közeli újbarsiak is megüzenték: ha a kálnaiak nem számolnak le Csomorral, ők jönnek át elégtételt venni. Csömör István és társai őrizetbe vételére két nappal később, november 20-án került sor, majd másnap a lévai járási katonai parancsnokság épületében megtörtént az első kihallgatásuk.707 A járási katonai parancsnok november 25-én Csömör és Andruska internálását javasolta, az ügy azonban a katonai közigazgatás megszűnését követően a főszolgabírói hivatalhoz került át. A főszolgabíró január 26-án hirdette ki a Csömör és Andruska internálásáról szóló véghatározatot, amellyel szemben az érintettek először a megye alispánjánál, majd a belügyminisztériumban fellebbeztek - sikertelenül. Miután az internálásról szóló határozat jogerőssé vált, 1939. április 4-én mindkettőjüket Kistarcsára szállították. Csömör internálását a főszolgabíró a belügyminiszternek e tárgyban küldött jelentésében így indokolta: „Csömör István a cseh agrárpártnak leglelkesebb tagja volt, és mint agrárpárti cseh nemzetgyűlési képviselő a legerőszakosabb módon és a legocsmányabb kifejezésekkel támadta Nagy Magyarországot, és annak társadalmi rendszerét (...) Mint szegény magyar paraszt jó szónoki képességekkel volt megáldva és szerencsés összeköttetésekkel a legmagasabb cseh körök teljes bizalmát bírta. A csehektől 80 kát. hold maradékbirtokot kapott szolgálataiért.708 Annak, hogy a most felszabadult Felvidéken a cseh agrárpártnak magyar tagozata volt, amely a cseh érának behódolt, és hogy ennek a tagozatnak sajnos színmagyar vidéken is nagyon sok tagja volt, az szintén száz százalékban Csömör István munkájának az eredménye, aki jóformán minden magyar faluban megfordult, és ígérgetéseivel félrevezette a magyar parasztokat. A csehektől propaganda kifejtés céljaira hihetetlen összegeket kapott, és összeköttetései révén a leglehetetlenebbnek látszó ügyeket is el tudta intézni Prágában. Állandó vezérfonala az volt a szónoklatainak, hogy a magyar urak ezer évig kizsákmányolták, koldussá tették a népet, és a csehek felszabadították, demokratikus alapon minden embert egyenlővé tettek, sőt a magyar parasztságnak is földet adtak.”709 Mindezt az internálásról szóló véghatározatban néhány kálnai lakos Csomorral kapcsolatos kijelentése egészítette ki, miszerint Csömör beszédeiben szidta és ócsárolta Horthy Miklós kormányzót; embereivel Prágában a „nyelvünkben magyarok, érzelmünkben csehszlovákok vagyunk” feliratú transzparenst hordatott; a revízió híveiről pedig úgy nyilatkozott, hogy főbe kellene őket lőni. 707 Csömör és Andruska Ugye innentől párhuzamosan futott, a szlovák származású és észak-szlovákiai illetőségű Labajt azonban kiutasították az országból és áttették az államhatáron. 708 A fenti vád több pontatlanságot is tartalmaz. Csömör ugyanis nem 80, hanem 62 hold földet szerzett a földreform során lefoglalás alá került Schoeller-féle uradalomból. Az 1928-ban lebonyolított adásvétel során a magyar politikus 175 ezer Ké-t fizetett a birtokért, amely összeget részben a Farnadon található (mintegy 14 hold) családi örökség eladásából, részben pedig az Általános Hitelbanktól felvett kölcsönből fedezte. 709 ŠA PLv, f. Hlavnoslúžnovský úrad v Leviciach, (HSLÚ Lv), 1674/1943.
