Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
7. A magyar aktivizmus zsákutcája
138 A magyar aktivizmus zsákutcája nemegyszer a demonstrálok közé. S mivel a szociális problémák a nemzetiségek által lakott határ menti területeken hatványozottan jelentkeztek, a csendőrsortüzek áldozatainak többsége is elsősorban a németek közül került ki, így a szociális ellentétek kiéleződése a nemzetiségi feszültségek növekedését is magával hozta. A szociális és etnikai ellentétek növekedése a radikális megoldásokat kínáló pártok megerősödését váltotta ki. Ez egyaránt jelentette a CSKP, a cseh fasiszta mozgalom, a Német Nemzetiszocialista Munkáspárt (DNSAP) vagy akár a HSĽS súlyának növekedését, vagyis azokét a pártokét, amelyek szemben álltak a csehszlovák állam meglévő berendezkedésével. A prágai kormányzat, amely továbbra sem kívánt hozzányúlni a csehszlovák állam érvényes szerkezetéhez, a hatalom retorzív eszközeinek megerősítésével - a cenzúra megszigorításával, a végrehajtó hatalom súlyának növelésével, a pártok feloszlatását lehetővé tevő törvény elfogadásával stb. - kívánta kezelni a helyzetet. Ez ugyan nem veszélyeztette a demokratikus intézményrendszer működését, de azon belül az autoriter elemek súlyának növekedését eredményezte. A várt hatás azonban elmaradt, s a társadalom radikalizálódásának ezek az intézkedések sem tudták útját állni. Hiába tiltották be a két szélsőségesen nacionalista német pártot, a DNSAP-t és a DNP-t, hiszen a német politikai térfélen így kialakult hiátust az újonnan alakult Sudetendeutsche Heimatfront (SHF) azonnal be tudta tölteni, s a következő választásokon már Sudetendeutsche Partei (SdP) néven el is tudott indulni. A válság és az államhatáron Németországból átszú'rődő náci propaganda hatására a Konrad Henlein571 572 vezette SdP a következő néhány évben páratlan karriert futott be, amely egyben a német aktivizmus hanyatlását, 1938-ban pedig végleges vereségét okozta. A szlovákiai magyar politikát a gazdasági válság hatásai kevésbé látványos módon érintették, de a politikai erőviszonyok átrendeződése itt is észlelhető volt. Mint az 1931-es községi választások eredményei is jelezték, Dél-Szlovákiában is megerősödött a kommunista mozgalom, amelynek előretörése részben a magyar ellenzéki pártok rovására történt. Az OKP és az MNP térvesztését regisztráló budapesti kormányzat a felvidéki magyar politika megújítása jegyében keresztülvitte az itteni magyar pártok vezetőinek cseréjét: Szüllő helyére Esterházy János, az MNP élére pedig Jaross Andor került.573 Két olyan politikus, akik már Csehszlovákiában szocializálódtak, de akiknek pozícióba kerülésük előtt kevés politikai tapasztalatuk volt (különösen igaz ez Esterházyra). A generációváltás, ha kezdetben tartalmi változást nem is, de látványosabb és erőteljesebb ellenzéki politizálás tekintetében bizonyos változást mégis hozott. Esterházy - kis túlzással - már elnöksége első évébep jobban bejárta Dél-Szlovenszkót, mint Szüllő az előző hét év alatt. A Nemzeti Párt pedig, amelynek politikájában hangsúlyosabb lett az ellenzéki magatartás, a Fiatal Magyarok Munkacsoportja szervezeti hálózatának kiépítésével erőteljes lépéseket tett a szlovenszkói magyar fiatalság mozgósítására, s egyfajta párthadsereg létrehozására. A prágai kormányzatnak nem volt ínyére a magyar jobboldal addiginál energikusabb fellépése, s minden 571 Dezső névre keresztelt testvére már 1938 előtt csehszlovák állami szolgálatban állt. 572 Konrad Henlein (1898. május 6., Vrastislavice nad Nisou - 1945. május 10., Plzeň) - tornatanár, politikus. A szudétanémet közéletben a német Turner-mozgalom tagjaként, majd egyik vezetőjeként vált ismertté. 1933-ban létrehozta a Sudetendeutsche Heimatfrontot, amely az 1935-ös parlamenti választások előtt Sudetendeutsche Partei néven párttá alakult át. A parlamenti választások után pártjának tevékenységét fokozatosan Hitler terveinek a szolgálatába állította. A müncheni döntés után a Német Birodalom részévé váló Reichsgau Sudetenland birodalmi helytartója lett. Közben magas tisztséget töltött be az SS-ben is. A háború után amerikai fogságba került, ahol öngyilkosságot követett el. A nürnbergi törvényszék halála után háborús bűnössé nyilvánította. 573 A szlovenszkói magyar politikában bekövetkezett személycserék természetesen összefüggtek a budapesti politikában bekövetkezett elitcserével.
