Simon Attila: Az elfeledett aktivisták. Kormánypárti magyar politika az első Csehszlovák Köztársaságban - Nostra Tempora 19. (Somorja-Komárom, 2013)
5. A trianoni határok és a lojalitás kérdése az aktivisták kommunikációjában
122 A trianoni határok és a lojalitás kérdése az aktivisták kommunikációjában inkább a Trianon előtti világgal és főleg a Horthy-rendszerrel foglalkoztak. A két szerző - elsősorban Kristóffy József (Magyarország kálváriája) és Ormos Ede (Mi okozta Magyarország felbomlását) munkáira támaszkodva - a valóságnál sötétebb színekkel rajzolta föl a dualizmus korának magyar politikáját, de még inkább sötét az a kép, amelyet a trianoni Magyarországról festettek, amelyet a népet szociális nyomorba döntő szélsőjobboldali diktatúraként ábrázoltak. A versailles-i rendezés kapcsán kiindulópontjuk az volt, hogy Trianont meg lehetett volna előzni, ám az elhibázott magyar politika miatt azt a világháború végén már nem lehetett feltartóztatni.513 Véleményük szerint azonban nem Trianon volt az igazi tragédia, hanem az, ami Trianon után Magyarországon történt. A könyv egyik legmeglepőbb megállapítását a Kárpát-medence szétdarabolása kapcsán tették, hiszen bár Milan Hodžával ellentétben nem cáfolták a feldarabolás tényét,514 de tagadták a Kárpát-medence geográfiai egységét. Állításuk szerint ugyanis a Kárpát-medence felosztása geográfiaiig és gazdaságilag determinált volt, vagyis Surányi és Váradi szavaival „Trianon évtizedekkel, mondhatnánk évszázadokkal elő volt készítve azzal, hogy Magyarország termékeny síksága és ezt a síkságot övező hegyvidék között a gazdasági kapcsolat természetes kialakulását osztrák beolvasztási érdekből megakadályozták”.515 A kiadvány egyoldalúan pozitív képet rajzol a szlovenszkói magyar kisebbség gazdasági, kulturális helyzetéről, Csehszlovákiát pedig, a hivatalos csehszlovák történetírás által sulykolt hamis mítosszal egybehangzóan, a nagymorva fejedelemség folytatásaként igyekszik feltüntetni.516 Ezzel párhuzamosan, azt bizonygatva, hogy az ezer év alatt csak kevés olyan időszak volt, amelyben Magyarország területi egysége teljes lett volna, megpróbálja lerombolni a Kárpátmedence ezeréves egységének mítoszát is. Ezt alátámasztandó történeti példaként „Nyugat- Magyarországnak csaknem állandóan az osztrák hercegek, vagy hozzájuk szító magyar főurak uralma alatti különállását”, illetve a szabadságharc után az országnak öt kerületre való széttagoltságát vonultatja fel. Ezt összegezve pedig azt a tézist mondják ki a szerzők, mely szerint „Trianon tehát nem tépett szét ezeréves kapcsolatot, nem bontott meg ezeréves egységet! Csak az ezer év legendáját tépte szét...”517 Az agrárpárti aktivizmus reprezentatív kiadványa, a Köztársasági Magyarok Jubileumi Évkönyve a köztársaság 10. évfordulója alkalmából s a tízéves állam ünneplésének nem is titkolt céljával jelent meg 1928-ban.518 A díszes kiadású könyv súlypontját a csehszlovák állam vezető politikusainak fotókkal is illusztrált dicsőítő portréja és a földreform agrárpárti szempontú értékelése mellett elsősorban a KMFP történetének felvázolása alkotja. Bár a csehszlovák államférfiak tevékenységének kritikátlan felmagasztalása önmagában is sokat elárul a kiadvány céljairól, természetesen ez a munka sem kerülhette meg, hogy ha röviden is, de állást foglaljon 513 Uo. 46. 514 Hodža a korábban már idézett írásában a következőket állította: „...sem a régi Magyarországot, sem az Osztrák-Magyar Monarchiát nem darabolta fel senki.” Sőt, jegyezte meg, „.. .900 évvel ezelőtt a magyarok követtek el ilyen annexiót először ellenünk, azután a kárpátaljai oroszok ellen, végül pedig a délszlávok ellen is.” A Reggel, 1930. június 5., 9. 515 Surányi—Váradi: Magyar, i. m, 237. 516 Ez nem is csoda, egy aktivista mást nem is mondhatott, hiszen a követendő irányvonal az volt, amit Igor Hrušovský képviselő a trianoni béke ratifikációját előterjesztve kifejtett. A szlovák politikus felhívta a figyelmet a „csehszlovák államterület történelmi és államjogi folytonosságára”, amelyet azzal indokolt, hogy „az ázsiai sztyeppékről induló magyar invázióig, vagyis a 10. századig Nagy Morávia néven állt fenn a csehszlovák birodalom”. Digitálni knihovna NS RČS 1920-1925, Poslanecká snëmovna - stenoprotokoly, 48. schûze, 27. ledna 1921. http://www.psp.cz/eknih/1920ns/ps/stenprot/048schuz/s048001.htm Letöltve: 2010. december 5. 517 Surányi-Váradi: Magyar i. m. 152. 518 Gyürky: Köztársasági, i. m
