Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
2. A jubileumi év
A szlovák- és a németkérdés a jubileumi évben 81 A sok nyilatkozat közül a legnagyobb visszhangot a vezető kormánypárt, az Agrárpárt hivatalos szócsövének számító Venkov c. lapban megjelent körkérdésre adott válaszok váltották ki. Részben a szudétanémet lakosság politikai vezérének, Konrad Henleinnek a mondatai, aki többek között arról beszélt, hogy a németek számára 1918a vereség éve volt, ám leginkább Rudolf Beran vezető jobboldali cseh politikusnak, az Agrárpárt egyik vezetőjének a nyilatkozata, aki a Szudétanémet Párttal szembeni kormánypolitika revízióját javasolta. Beran szerint ugyanis „... amikor több mint 1,25 millió német választó bizalmat szavazott az SdP-nek, akkor ezt nekünk figyelembe kell vennünk és le kell vonni beló'le a következtetéseket. (...) Van lehetó'ség a tisztességes megegyezésre. A németeknek el kell ismerniük államunkat, nem figyelhetnek állandóan a határ túloldalára, s azokon a helyeken (településeken, intézményekben), amelyeket ók irányítanak, helyet kell adniuk a cseheknek is, mint ahogy nekünk is meg kell adni a németeknek azt, ami őket az állam igazgatásából megilleti. Az összes németet még akkor sem tarthatjuk hazaárulónak, ha egy bizonyos politikai párt tagjai. ”208 Beran a nyilatkozat további részében azt a véleményét is kifejtette, hogy ahogyan Hlinka Szlovák Néppártját, úgy a Szudétanémet Pártot is be kell vonni az ország kormányzásába. Noha a cseh politikus semmi eretnekséget nem mondott, csupán azt, hogy a német választók véleményét is figyelembe kellene venni, s a cseh félnek is engednie kell, ha megegyezést akar, a nyilatkozat mégis óriási viharokat váltott ki. Különösen a baloldal esett neki Berannak, aki szerintük nyilatkozatával elárulta a cseh érdeket. A közfelháborodás végül arra kényszerítette a kormánypártokat, hogy nyíltan elhatárolódjanak Beran nyilatkozatától, ami egyben jól mutatta azt is, hogy a cseh közvélemény számára a nemzetiségi kérdésben tett mindennemű engedmény elfogadhatatlan s ezt a véleményt - néhány egyén kivételével - tkp. a kormánypártok is osztották.209 A baloldal felháborodása azonban nem feltétlenül a nyilatkozatban általuk kritizált részeknek szólt, hanem inkább abból a félelemből eredt, hogy Beran egy olyan jobboldali koalíció kialakításán fáradozik, amelyben a szociáldemokrácia helyett a jobboldali Hlinka Szlovák Néppártja vagy akár a Szudétanémet Párt (SdP) is helyet kaphat. Az ettől konstellációtól való félelem állhatott amögött is, hogy Ivan Dérer szociáldemokrata igazságügy-miniszter a korábbinál is hevesebb vitába keveredett az 1938-as évet „a jubileumi évében támadunk!” jelszó jegyében megnyitó szlovák autonomistákkal. Dérer ugyanis az egyik nyilatkozatában taknyosoknak és tetveseknek nevezte az autonomista fiatalságot,210 ami a sajtó hasábjain és a parlamenti ülésteremben egyaránt nagy teret kapó kölcsönös vádaskodásokhoz vezetett. Az 1936-os pöstyéni kongresszusuk óta folyamatosan radikalizálódó HSĽS esetében újnak persze nem a tartalom számított, hiszen a „na slovenskú po slovensky!” (Szlovákiában szlovákul!) és a többi ismert jelszó már korábban is a párt eszköztárában volt, hanem az, hogy 20 év várakozás után 1938-ban mindenképpen döntésre akarták vinni az autonómia kérdését, amely célnak magának a köztársaságnak a létét is alárendelték. Erre utal a január közepén Jozef Tiso által megfogalmazott jelszó, „a szlovák nemzetért, a köztársaság árán is!”, illetve Andrej Hlinka nyilatkozata, aki szerint „ha Prága nem hallgat meg bennünket, ha a Pittsburghi Egyezmény és az autonómia nem válik valóssággá, akkor búcsút mondunk Prágának!"211 Ezek a megnyilatkozások és a néppárt 208. Venkov, 1938. január 1. 209. A közvélemény és a cseh politika nyomására Beran később „korrigálni” volt kénytelen újévi nyilatkozatát. 210. PMH, 1938. január 5. 211. Idézi Letz, Robert: Hlinková Slovenská ľudová strana (pokus o syntetický pohľad). In Letz, Robert-Mulík, Peter-Bartlová, Alena: Slovenská ľudová strana v dejinách 1905-1945. Martin, Matica Slovenská, 2006, 58-59.
