Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
1. Húsz év után. A szlovákiai magyarok 1938-as társadalmi, politikai rajza
48 Húsz év után szülők ismételt kívánsága ellenére sem nyílt magyar polgári.105 Ennek is köszönhető, hogy a polgári iskolába járó magyarok aránya jóval alulmaradt a hasonló iskolatípust látogató szlovákokénak, miközben a magyar nemzetiségű polgári iskolások 27%-a volt kénytelen szlovák nyelvű iskolát választania magának.106 Az első köztársaságban a középiskolai oktatást a gimnáziumok négy fajtája (klasszikus gimnázium, reálgimnázium, reformreál-gimnázium és reáliskola), valamint a tanítóképzők jelentették. Szlovákia összesen 56 gimnáziumából az 1936/37-es tanév végén 7 (12,5%) volt a magyar nyelvű,107 amelyek közül a komáromi Benedek-rendi, a pozsonyi, az ipolysági, a rimaszombati és a kassai önálló intézményként, a losonci és az érsekújvári a szlovák nyelvű intézmény tagozataként működött. Szlovákia összesen 27 692 gimnazistájából 3 370 (12,2%) látogatta a magyar gimnáziumok valamelyikét. Miközben a magyar gimnáziumok osztályai az átlagnál is zsúfoltabbak voltak (osztályonként átlagban 43 tanulóval), a magyar nemzetiségű gimnazisták 23%-a nem magyar iskolát látogatott, hiszen 766-an szlovák gimnáziumba, 217 tanuló pedig német gimnáziumba járt. Ebből is látni, hogy a magyar tannyelvű gimnáziumok száma korántsem felelt meg a magyar közösség igényeinek, s ha a kormányzat egyenlőként kezelte volna a magyar kisebbséget, még további 4-5 magyar gimnázium nyitását kellett volna engedélyeznie. Az igény erre megvolt, hiszen például a Bodrogközben egyetlen magyar középiskola sem működött, a magyar többségű Rozsnyó s Léva magyar lakossága, amely városokban 1919 előtt gazdag hagyományai voltak a magyar nyelvű középiskolai képzésnek, pedig több ízben is sürgette magyar gimnázium indítását, sikertelenül. Szintén a kormányzat magyarellenes oktatáspolitikáját bizonyítja, hogy a magyar gimnáziumok többségének élére szlovák igazgatót állítottak, ami természetszerűleg ezen iskolák szellemiségében is megmutatkozott. Léva város emlékirata magyar nyelvű gimnáziumi osztályok nyitása ügyében MEMORANDUM MESTA LEVÍC VO VECI ZRIADENIA POBOČIEK S VYUČOVACÍM JAZYKOM MAĎARSKÝM PRI LEVICKOM ŠT REÁLNOM GYMNÁZiUME. LÉVA VÁROS EMLÉKIRATA A LÉVAI ÁLLAMI REÁLGIMNÁZIUMBAN PÁRHUZAMOS MAGYAR NYELVŰ OKTATÁS BEVEZETÉSE TÁRGÝABAN. 105. A dunaszerdahelyi és a szepsi helyzettel kapcsolatban lásd Popély Gyula: Erős várunk az iskola. Pozsony, Madách-Posonium, 2005. 106. Zprávy Státního úradu Štatistického. Ročník XIX. 1938. Praha, Štátni úrad Štatistický, 1938, 28-29. 107. Uo. 356-357.
