Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

Függelék

294 Függelék szűkkeblű politikát csinálni a nemzetiségekkel szemben. Nem akarok tehát szűkkeblű politikát folytatni a nemzetiségekkel szemben. Nem akarok tehát szűkkeblű politikát csinálni felétek, magyarok felé sem, mert nekem az teljesen mindegy, hogyha ti több és nagyobb jogokat tudtok elérni. Egyelőre többet nem mondhatok, de a legközelebbi jövőben fogtok kapni értesítést és akkor érdemében fogjuk ezen kérdéseket megtárgyalni. Most csak azt akartam, hogy amíg a tárgyalások megkezdődhetnek, bizonyos fokig informálva legyetek a helyzetről. MOL, K-64, 75. cs. 777/res.poI.1938. 7. Az Egyesült Magyar Párt 1938. szeptember 17-én elfogadott nyilatkozata Az Egyesült Magyar Párt parlamenti klubja, mint a Csehszlovákiában élő magyar nép tör­vényes képviselete, foglalkozott a köztársaság politikai helyzetével és az ezzel kapcsolatos európai feszültséggel, valamint az általa képviselt magyar népcsoport sorsával és a következő határozatot adja a magyar nép és az egész világ közvéleményének tudomására: A csehszlovákiai magyar népcsoport, amely a Saint-Germain-en-Laye-ben 1919. szeptember 10-én kötött békeszerződés végrehajtásaképpen húsz év óta ez állam területén, sohasem hagyott kétséget az iránt, hogy részese kíván lenni mindazoknak a jogoknak, amelyek minden nemzetet, vagy nemzetcsoportot az isteni és emberi, erkölcsi törvények alapján megil­letnek, s amely törvények egyedül alkalmasak arra, hogy a világ népei egymás mellett és ne egymás ellen keressék életérdekeik biztosítását. A Wilson elnök által oly fennkölten hirdetett, minden demokrácia alapbázisát képező alap­elveket, amelyeket az önrendelkezés fogalma foglal magába, ez a népcsoport nem gyakorolhat­ta és meg volt fosztva attól a lehetőségtől is, hogy az új államkeret alkotmánytörvényének meg­alkotásánál a népcsoport különleges érdekeit érvényesíthesse. A magyar népcsoport mégis húsz éven át, - ha nem is szűnt meg a maga igazságát önérze­tes szóval hirdetni - becsületes törvénytisztelettel és a tényleges körülmények számbavételével teljesítette nehéz állampolgári kötelességét és egyik legfegyelmezettebb népe volt a köztársaságnak, mert meg volt győződve arról, hogy a világháború utáni sebek gyógyulásához elsősorban békére van szükség. Most, húsz év elmúltával ismét meg kell állapítanunk, hogy az államhatalom birtokosai sohasem mérlegelték kellő gondossággal a különböző népcsoportok, s közöttük az itteni magyarság érdekeit, sőt elhatározásaiknál kizárólag a cseh nemzeti állameszmét szolgálták. Ez a politika elhibázott volt és ma olyan helyzetet teremtett, hogy a csehszlovák köztársaság belügyei megszűntek belügy lenni és áttolódtak egy olyan síkra, amely az európai politika és a világbéke kérdését jelenti. Hatalmas törekvés indult el különösen a brit birodalom kezdeményezésére, amely azt céloz­za, hogy a csehszlovák köztársaság probléma-komplexuma békésen oldassék meg úgy, hogy a közép-európai nemzetek és államaik békés együttélésének tárgyi és alanyi föltételei új alapok­ra fektetve megtaláltassanak és biztosíttassanak. Felelősségünk népünk felé, felelősségünk jelenlegi államunk felé azt kívánja, hogy őszinte, nyílt és egyenes szóval fogalmazzuk meg álláspontunkat. A csehszlovákiai magyar népcsoport önmaga kívánja kezébe venni sorsának intézését, e cél­ból szüksége van arra, hogy biztosíttassék részére az a jog, amellyel 1918-ban csak egyes nem­zetek élhettek: az önrendelkezés joga.

Next

/
Thumbnails
Contents