Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A várakozás hetei. 1938 októbere
220 A várakozás hetei. 1938 októbere A magyarországi propaganda nem csupán a szlovákokat és ruténeket akarta megszólítani, hanem azokra az utólag jogosnak tűnő kétségekre is igyekezett választ adni, amelyek a szlovákiai magyarok között a várható változások kapcsán minden bizonnyal megfogalmazódtak. Mint az Sziillő Gézának a párt október 26-i ülésén elhangzott expozéjából is kiderült, még az EMP csúcsvezetése is aggodalommal figyelte, hogy Budapesten már ekkor megkezdődött a sorban állás a „felvidéki állásokért”,717 de ugyanezen félelmek a szlovákiai középrétegekben is megfogalmazódtak. Ezek a kétségek szülték azt az ismeretlen eredetű memorandumot is, amelyet október 5-én fogalmaztak meg Komáromban. Ennek megfogalmazói azt kérték, hogy a felvidéki területek visszacsatolása után a megüresedő állásokat ne magyarországi tisztségviselőkkel, hanem itteni magyarokkal töltsék be, a csehszlovák pénz beváltása méltányos áron történjen, a dohány felvásárlása akadályok nélkül folytatódjon, a munkanélkülieket pedig munkanélkülisegély hiányában juttassák munkához. 718 A követelések között helyet kapott az is, hogy Budapest biztosítsa a tanítóságot, átveszi őket, ígérje meg, hogy a szlovák iskolai képesítés egyenértékű lesz a magyarral, valamint azt, hogy a München után magukat már nem exponáló magyar aktivisták és kommunisták amnesztiában fognak részesülni. Arra, hogy a határváltozás elkerülhetetlenségéről a prágai és a pozsonyi kormányzat is meg volt győződve, a dél-szlovákiai járásokban már a müncheni döntés utáni napokban megkezdődő evakuáció volt a legjobb bizonyíték. A prágai belügyminisztérium október 13-án kiadott körlevelében a szudétanémet területek átadásának tapasztalatait is felhasználva hozta az állami hivatalok tudomására a déli területek kiürítésének alapelveit.719 A körlevél az evakuálás előkészítésének azonnali megkezdésére szólította fel az érintetteket, hogy a kiürítést a szükséges időben minél gyorsabban végre lehessen majd hajtani. A valóság azonban ebben az esetben is megelőzte a hivatalokat, hiszen a Dél-Szlovákiából érkező hírek már október első napjaiban egyes üzemek és hivatalok költöztetéséről, az élelmiszerraktárak kiürítéséről szóltak. A nyitrai méntelep igazgatósága a prágai földművelésügyi minisztériumból érkezett utasítások értelmében már október 3-án a lóállomány evakuációjának előkészítésére szólította fel a Komáromi járás méntelepeit,720 de hasonló utasítást kapott Prágából Dél-Szlovákia egyik legjelentősebb ipari üzeme, a füleki zománcgyár is.721 A központi utasítások szerint a déli járásokból el kellett szállítani az élelmiszer- és nyersanyagkészleteket (ügyelve azonban arra, hogy az ellátás ne akadozzon), valamint az állami hivatalok iratanyagát és értékeit, a berendezések és bútorok közül azonban csak az értékesebbeket és újabbakat. Noha a kiürítés tényleges - de még óvatos és lehetőleg a feltűnést kerülő - megkezdését csupán október 19-én rendelte el a Tartományi Hivatal,722 az néhány helyszínen már korábban is megkezdődött. Szintén idejekorán megindult az események miatt megriadt cseh és szlovák telepesek elköltözése is. A Rimaszécs melletti cseh-szlovák kolóniáról már október első napjaiban, 717. SNA, f. KÚ BA, k. 255, 69182/1938.prez. Érdekes nyoma található ennek Kozma Miklós Naplójában, aki a komáromi tárgyalások idején többek között a következő sorokat jegyezte le: „Egyébkén1 a pesti politikai élet vidáman iszik a medve bőrére. A ruszinszkói szolgabírói állásokat már mind elígérték és csupán a kassai mozira már 12 pályázó van." Idézi Ormos: Egy magyar..., i. m. 562. 718. MOL, Flachbart Ernő miniszteri tanácsos, K-763, MikroFilm 16532, d. dosszié. 719. NA ČR, f. PMV-AMV 225, k. 1045, 28550/1938. Jednání s Mad'arskem. 720. ŠOA KN, OÚ KN, k. 82, 1430/1938.prez. 721. Nem minden csehszlovák vállalat választotta a menekülést. A Bat’a cipőgyár (amelynek szinte valamennyi jelentősebb településen volt boltja) képviselői még a komáromi tárgyalások idején tárgyalásokat folytattak az MNT képviselőivel, majd Komáromban bejegyeztették a Cikta Cipőipari és Kereskedelmi Részvénytársaságot. 722. SNA, f. MV, k. 3, 378/1938.
