Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A várakozás hetei. 1938 októbere
A Magyar Nemzeti Tanács és a magyar politika... 211 visszhangozta („Lieber Führer macht uns frei von der Tschechoslowakei”), a demonstrációt pedig a Horst Wessel eléneklésével fejezték be.684 Ezzel párhuzamosan a magyar lakosság is aktivizálódott, riadtan észlelve, hogy a németek, akiket hagyományosan magyar orientációjúnak könyveltek el, Hitler birtokába akarják adni a várost. A németek elpártolása - a magyar orientáció mellett csak a pozsonyi németség kisebb, a Förster-féle keresztényszocialista pártjába szervezett tagsága tartott ki - azért is érintette őket kellemetlenül, mert egy esetleges népszavazás esetén (amelyben ekkor a pozsonyi magyarok bíztak) az ő voksuk döntő lehetett volna. ,Mindenki a népszavazást várja”685 - írta naplójába Esterházy Lujza, s az Egyesült Magyar Párt mindent meg is tett, hogy mozgósítsa a pozsonyi magyarságot. A német SD egyik bizalmi embere szerint „a magyarok részéről nem mindennapos aktivitást tapasztalni a város Magyarországhoz csatolásáért. Röplapokat osztogatnak, harci jelszavakat adnak ki, rendkívüli módon terjed a suttogó propaganda",686 A pozsonyi magyarok első nyílt demonstrációjára a komáromi tárgyalások nyitónapján, október 9-én, a délelőtti órákban került sor, amikor a ferencesek templomában tartott magyar mise után a templomból kijövő, a templom előtt várakozó és kokárdát viselő tömeg elénekelte a magyar himnuszt.687 Az október 9-i himnuszéneklés felszabadította a pozsonyi magyarok gátlásait, s a következő napokban más helyszíneken, közösségekben is hasonló módon törtek felszínre a nemzeti érzések, aminek még az sem tudott gátat vetni, hogy október 10-i hatállyal a fővárosban ismét rendkívüli intézkedéseket léptettek életbe: a határzónában, így a Lafranconitól a hídig tartó Duna-parton tilos volt a gyülekezés, tilos volt a nemzetiségek színeit viselni, este 10 után pedig kijárási tilalom volt érvényben. Kassához hasonlóan Pozsonyban is a Magyarországoz való visszacsatolásnak lázában égő fiatalság volt a megmozdulások szíve és lelke. Mivel a magyar nemzeti színek használatát a hatóságok betiltották, a magyar fiatalok ezekben a napokban aranyzsinóros fekete Bocskaikendőt viseltek, október 13-án és 14-én pedig a belvárosban demonstrálva nemzetiszínű röplapokat osztogattak, valamint Magyarországot és Horthyt éltették. A szlovák források által hol Petőfi-, hol pedig Kossuth-kendőnek nevezett aranysujtásos fekete Bocskai-kendő viselése, nemkülönben a magyar identitás ily nyílt kifejezése az autonómia kikiáltása után gyorsan radikalizálódó szlovák fiatalság ellenérzéseit váltotta ki, akik ellentüntetéseket szerveztek, magyarellenes jelszavakat hangoztattak. Nem voltak ritkák azok az incidensek, amelyek a Bocskaikendős magyar diákok és az aranyzsinóros kendőket nyakukból letépni szándékozó fehér-kék-piros színeket viselő szlovák diákok között robbantak ki.688 A napról napra fokozódó feszültség az október 16-i vasárnap érte el tetőpontját, amikor is a mise után a Ferencesek terére tóduló és Himnuszt éneklő magyarok, valamint az ott gyülekező szlovák ifjúság között tömegverekedés tört ki.689 A kivonuló rendőrség azonnal beavatkozott, ám a verekedőket csupán a városi öntözőautó bevetése tudta csak úgy-ahogy lecsendesíteni.690 684. SNA, f. MV, k. 3, 21/1938.prez. 685. Esterházy Lujza: A huszadik..., i. m. 57. 686. Schvarc, Michal-Holák, Martin-Schriffl, David (eds.): „Tretia ríša" a vznik..., i. m., 45. sz. dokumentum, 111- 114. 687. Esti Újság, 1938. október 11. 688. A szlovák lapok a magyar fiatalok megmozdulásairól mint szlovákellenes provokációkról tudósítottak, a rájuk támadó szlovákok magatartását azonban helyeselték. Vő. Slovenský denník, 1938. október 16. 689. Esti Újság, 1938. október 18. 690. Új Hírek, 1938. október 18.
