Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
6. A várakozás hetei. 1938 októbere
196 A várakozás hetei. 1938 októbere A Tartományi Hivatal rendeletének a kihirdetése elejét vette a nyugtalanság és a demonstrációk továbbterjedésének. Ezért mire az - nyugatról keleti irányban terjedve - elérte volna Nógrád és Gömör térségét, a hatóságok már kellő eréllyel tudtak minden ilyen kísérlet ellen fellépni, s megakadályozták azok kibontakozását. így amikor 8-án Tornaiján és Füleken is bejelentette a lakosság az igényét, hogy ők is magyar zászlókat tűzhessenek ki - mint ahogyan azt a hozzájuk eljutó hírekben a Csallóközről hallották -, a hatóságok már erélyesen elzárkóztak ettől, s az állami lobogó mellett csak a szlovák színek használatát engedélyezték. A magyar tüntetésektől zajos október eleji napok érdekes tanulsága volt, hogy noha húsz éven keresztül tilos volt a használatuk, ezekben a napokban ellepték az utcákat a magyar nemzetiszínű lobogók. Ezek egy része a padlásokról és szekrényekből előkerült „ereklye” volt, a források azonban azt tanúsítják, hogy a boltokból egyik pillanatról a másikra fogytak ki a zöld vásznak. A zászlók egy részét Magyarországról csempészték át, ahol a PMH információi szerint ezekben a napokban asztaltársaságok, iskolák, munkahelyi kollektívák fogtak össze és készítettek maguk vagy varrattak másokkal a szlovákiai magyarok számára nemzetiszínű lobogókat.625 Ezeket aztán átcsempészték a határon, a leleményes kereskedők pedig jó üzletet csináltak belőle. így a kassai szatócsboltokban pult alól, előre becsomagolva, jelszóra lehetett 17 koronáért magyar zászlót venni.626 A szlovákiai magyarok revízió melletti megmozdulásait a szlovák szakirodalom Budapest és az Egyesült Magyar Párt által szervezett irredenta akciókként tartja számon - ám megalapozatlanul.627 A források tanúsága szerint a magyar demonstrációk sokkal inkább spontán akcióknak tűnnek, amelyekben ugyan az EMP aktivistái részt vettek, de amelyek kapcsán a párt országos vezetői inkább mérséklőén léptek fel, mint kezdeményezően. A tüntetések kirobbanása pedig előzetes szervezés helyett sokkal inkább azoknak a megalapozatlan híreknek volt köszönhető - lásd Dunaszerdahely vagy Szene628 példáját -, amelyek szerint a magyar csapatok már átlépték a Duna vonalát, és megkezdték a dél-szlovákiai területek birtokbavételét. A spontaneitásra utal és ellentmond a központilag szervezett demonstrációk logikájának a demonstrációk térbeli terjedése is, hiszen az a vízbe dobott kő által kiváltott hullámzáshoz hasonlóan érte el a Csallóköztől távolabbi régiókat. Ennek következtében Gömörben és Kassán csupán akkor kezdődtek a magyar megmozdulások, amikor Délnyugat-Szlovákiában már be is fejeződtek. A komáromi tárgyalások megkezdése előtt az EMP szerepe a demonstrációk megszervezésében inkább csak esetleges és helyi pártfunkcionáriusok közéleti szerepéből adódó volt. A változást a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) október 7-i megalakulása hozta, amely szervezet nem kis szerepet vállalt a következő napok pozsonyi és kassai megmozdulásaiban, valamint közvetlenül az első bécsi döntés előtti eseményekben is. 6.3. Egy határincidens tanulságai Miközben a fent említett magyar demonstrációk jól jelezték a Dél-Szlovákiában uralkodó túlfűtött hangulatot, nem kevésbé volt nyugtalan a határ másik oldalán, a Magyarország északi 625. A napilap szerint a Textilgyárosok Országos Szövetsége 10 ezer lobogót ajánlott fel, de jelentősebb összeget dobott össze a Nemzeti Színház társulata is, amelyből a színház műhelye varrt zászlókat. PMH, 1938. október 12. 626. Obsadenie Košíc Mad'ary, zpráva četnického kapitána Sekvence, NA ČR, f. PMV-AMV 225, k. 1045, bez. č. 627. Vo. Bystrický, Valerián-Deák, Ladislav: Od mníchova..., i. m. 222. 628. Bukovszky, i. m. 135.
