Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
5. Berchtesgadentől Münchenig
170 Berchtesgadentől Münchenig és a többiek nem csupán a propaganda olcsó szólamai voltak, hanem a hivatalos politika tényleges - bár a külföld felé általában titkolt - célkitűzése is.”511 Igaz, a magyarországi közvélemény irredenta hangulatával szemben a magyar külpolitika irányvonala inkább revíziós jellegű volt, elsősorban diplomáciai eszközökkel dolgozott és nem zárkózott el a kompromisszumoktól sem.512 így a korszak magyar külpolitikai elképzeléseiben az integrális revízió mellett fokozatosan megjelentek s egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a revízió gazdasági, stratégiai és etnikai elvei is, miközben ezek a tényezők nem egyforma erővel jelentkeztek az egyes elveszített területrészek visszaszerzése esetében. S bár Budapest a revíziós célokat (talán Gömbös kivételével) mindig lebegtette, és nem pontosította, a revíziós törekvések alapfilozófiája kétségkívül a békés revízió volt. Az persze már más kérdés, hogy ennek oka nem a szándékok békességében gyökerezett, hanem Magyarország katonai gyengeségében. A revíziós célkitűzések nem csupán Magyarország és „érintett szomszédjai” viszonyát határozták meg, de egyben kényszerűen kijelölték az ország helyét is (Olaszország és Németország mellett) az európai politikai élettérben. Az érintett két ország elképzeléseihez igazodva a harmincas évek második felére a Sándor-palota azt is kénytelen volt elfogadni, hogy revíziós politikáját elsősorban Csehszlovákiára hegyezi ki.513 Az, hogy a Darányi-kormány egyre inkább igazodni igyekezett a német elképzelésekhez, természetszerűleg vonta maga után a magyar-csehszlovák, valamint a magyar-kisantant kapcsolatok további elhidegedését. A közép-európai térben az anschluss hatására bekövetkezett változások azonban felerősítették azokat a budapesti megfontolásokat, amelyek veszélyesnek ítélték a német előretörést, s azt részben a Róma által preferált horizontális tengely realizálásával, részben pedig az angol appeasement politikához kapcsolódva a térség problémáinak békés, tárgyalásos úton való rendezésével kívánták ellensúlyozni.514 Részben ezt a felismerést tükrözte Darányinak Imrédyre való lecserélése, aki a bethleni koncepcióhoz igazodva a német szál megőrzése mellett a nyugati kapcsolatok megerősítésére törekedett. Az Imrédy-kormány korai politikáját így elsősorban az jellemezte, hogy a hőn vágyott revíziót békés úton, nagyhatalmi konszenzus alapján képzelték el, ehhez azonban a német támogatás mellett a nyugati hatalmakat, elsősorban Angliát is meg kellett nyerniük. A német külpolitika és a birodalmi kancellár 1938 nyara előtt kevés figyelmet szentelt Szlovákiának, csupán mint a magyar revíziós törekvések tárgyaként tekintett rá, ami által befolyásolni lehet Budapestet. Ebben az időszakban Berlin több ízben is Budapest tudtára adta, hogy nem tart igényt Szlovákiára, s Magyarország feladatának tartja, hogy ott rendet teremtsen.515 Eközben azonban meglehetősen bizalmatlan is volt Magyarországgal és a magyar vezetéssel szemben, s nem nagyon avatta őket be Csehszlovákia elleni terveibe. Elvárta viszont Budapest igazodását, s azt, hogy a magyar külpolitika a német mozgással összhangban egyre támadóbban lépjen fel Prágával szemben. 511. Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Budapest, Osiris, 2001, 56-57. 512. Az irredenta és revíziós politika közötti különbséget illetően lásd Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Pozsony, Kalligram, 2009, SÍ. Az elvesztett északi területek azonnali fegyveres visszaszerzésének terveivel kapcsolatban a legújabb szakirodalomból lásd Michela, Miroslav: Pod heslom integrity. Slovenská otázka v politike Maďarska 1918-1921. Bratislava, Kalligram, 2009. 513. Adám Magda: A versailles-i Közép-Európa összeomlása. A müncheni válság és Magyarország. Századok, 1999, 4. sz. 691. 514. Uo. 695. 515. A „felvidéki” magyar aspirációk támogatását, s azt, hogy Magyarország Pozsonyt is visszakapja, a Villani Frigyes római magyar követtel folytatott májusi beszélgetése során Ribbentrop is megerősítette. Ádám Magda (szerk.): Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945. 2. kötet. (DIMK II). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965, 182. sz. dokumentum. Vö. Schvarc, Michal-Holák, Martin-Schriffl, David (eds.): „Tretia ríša" a vznik Slovenského štátu. Dokumenty I. Das „Dritte Reich" und die Entstehung des Slowakischen Staates. Dokumente 1. Prešov, Vydavateľstvo Michala Vaška, 2008, XLI.
