Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Nemzetállamból nemzetiségi állam, avagy a nemzetiségi statútum megkésett kísérlete

154 Nemzetállamból nemzetiségi állam... A statútum-tárgyalások miatt ezekben a hetekben az EMP szűkebb vezetősége rendkívül sűrűn találkozott és tanácskozott, a szélesebb pártapparátus és a párt tagsága azonban csak alkalmi információkkal rendelkezett a fejleményekről. Éppen ezért az EMP a lévai szabadtéri játékokat kívánta felhasználni arra, hogy ott szélesebb körben is ismertesse a pártnak az aktuá­lis helyzettel kapcsolatos álláspontját. A János Vitéz bemutatójának első napján, augusztus 13- án megtartott pártértekezleten a meghívott 180 funkcionáriusból 164 jelent meg, akik előtt Jaross Andor pártelnök ismertette az elmúlt hetek fejleményeit.461 Kemény hangú beszédében a húsz év alatt felhalmozódó sérelmek jóvátételét és teljes egyenlőséget követelt a köztársa­ságban élő magyarok számára. A Hodža miniszterelnökkel való megegyezést lehetségesnek tar­totta, ám azt sem zárta ki, hogy a megbékélés ellen dolgozó koalíciós képviselők végül meg­buktatják a miniszterelnököt, amely helyzet előbb vagy utóbb katonai diktatúrához és végül háborúhoz vezethet. Jaross beszélt arról is, hogy a szlovenszkói magyarok helyzete különösen azért nehéz, mivel Prágán kívül a német expanzív politika is fenyegeti őket, s bár az EMP is kénytelen volt átvenni az SdP néhány módszerét, a magyarság között erős a nemzetiszocializ­mussal szembeni antipátia. Noha az EMP megnyilatkozásai a megegyezés szándékát tükrözték, bizonyos jelek arra mutatnak, hogy az EMP augusztus közepén egyre inkább a kivárás mellett tette le voksát, nem törekedett azonnali egyezségre Prágával (mint ahogyan Prága sem az EMP-vel), hanem a nemzetközi politika fejleményeitől tette függővé lépéseit. Különösen a Magyarország és a kisantant államok között B ledben folyó tárgyalások és Horthy Miklós kormányzó közelgő németországi útja volt az, amitől fontos útmutatást reméltek az Egyesült Párt vezetői. Ugyanakkor egy jól látható változás is felfedezhető az EMP célkitűzéseiben, hiszen augusz­tus végére a párt elállt Szlovákia autonómiájának követelésétől, ehelyett a magyar etnikai terü­letek autonómiájának célja került előtérbe. Noha ezt a váltást a fennmaradt források szerint elsősorban Runciman azon kérése váltotta ki, hogy „tisztán magyar” követeléseket fogalmaz­zanak meg,462 valójában olyan döntésről volt szó, amelynek logikus okai voltak: egyrészt az SdP követeléseihez igazodtak vele, másrészt a szlovák autonómia támogatása korábban is csak taktikai elem volt, s a pártvezetés többsége félt attól, hogy az a szlovákiai magyarok helyzeté­nek romlását idézné elő. A megváltozott hangsúlyokat igazolja az a válasz is, amelyet az EMP a közigazgatási reformnak arra a tervezetére adott, amelynek átadására a miniszterelnök még a magyar pártve­zérek július 20-i látogatásakor tett ígéretet, de amely csupán augusztus derekán jutott el a cím­zetthez. Az augusztus 24-én a párt képviselőinek értekezletén elfogadott, majd másnap elkül­dött válasz már eleve jelezte, hogy az események túlhaladtak a tervezeten, s így a válasznak is inkább csak levéltári értéke van.463 Bár a válaszban464 az EMP részletesen taglalja a kormány­tervezet gyengéit, az elutasítás mégsem a részleteknek, hanem magának a tervezet egészének szólt, hiszen az EMP a tartományi és járási önkormányzatok jogköreinek bővítése helyett a Csehszlovákiában élő nemzetek teljes egyenlőségében és ennek megvalósítása érdekében az egyes nemzetek önkormányzatában látta a közigazgatás problémájának megoldását. Vagyis ekkor már nemzeti autonómiát követeltek a Szlovákiában és Kárpátalján élő magyarságnak. 461. SNA, f. KÚ BA, k. 254. 53393/1938,prez. 462. SNA, f. KÚ BA, k. 254. 55633/1938.prez. 463. MOL, K-63, 64. cs. 7/4. t. 229/pol.l938. 464. 5. sz. függelék

Next

/
Thumbnails
Contents