Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Nemzetállamból nemzetiségi állam, avagy a nemzetiségi statútum megkésett kísérlete
142 Nemzetállamból nemzetiségi állam... politikus a teljes nemzeti önrendelkezést és a költségvetésből való arányos részesedést jelölte meg olyan feltételekként, amelyek teljesülése esetén az Egyesült Párt lojálisán elfogadja a statútumot. Ezt némileg kiegészíti Jarossnak egy szintén május közepén, Galántán elmondott választási beszéde, amelyben a pártvezér a következőkben jelölte meg a magyar párt kiindulási helyzetét: „...újból magyarrá kell tenni a magyarlakta területeket. Velünk csak akkor lehet megegyezni, ha ez bekövetkezik. Ezen az. úton eddig semmi sem történt. (...) A kormánynak nincs joga arra, hogy a magyarlakta területeket ne magyarok igazgassák, ne magyarok bíráskodjanak a magyarok felett, ne magyarok őrködjenek a közbiztonság és a pénzügyi igazgatás felett, s ne magyarok műveljék a magyar veríték és vér öntözte barázdákat. A magyarságnak Szlovákia és Kárpátalja területi önkormányzatán belül teljes nemzeti önkormányzatra van szüksége."420 Vagyis az EMP továbbra is Szlovákia autonómiát tekintette alapnak, amelyen belül kulturális és oktatási autonómiával és a közigazgatás ellenőrzésével számolt. Azokat a feltételeket, amelyekkel a párt a tárgyalásokat meg kívánta kezdeni, hivatalosan az EMP elnökségének május 17-i ülésén fogalmazták meg, ahol az ülést vezető Szüllő a lehető legkedvezőbbnek ítélte meg a helyzetet. Szerinte ugyanis a prágai kormányzat a lehetőségei határáig is el fog menni a kisebbségeknek nyújtott engedményekben, így a szlovákiai magyarok nagy nyereséggel zárhatják a tárgyalásokat. Ennek jegyében a párt a következő követeléseket határozta meg a leendő tárgyalások kiindulási alapjaként: Szlovákia közigazgatási autonómiája, a járások határainak az etnikai határokhoz való igazítása, egy magyar nemzetiségű tartományi alelnök kinevezése, a választójogi törvény módosítása, a nyelvtörvény módosítása, az állampolgárság kérdésének rendezése, a nyugdíjazott magyar közalkalmazottak helyzetének rendezése, magyar nemzetiségű hivatalnokok kinevezése, oktatási autonómia, magyar rádióállomás létesítése, magyar gazdasági tanács létrehozása, a magyar szövetkezetek (pl. a Hanza) állami támogatása, a magyarországi egyetemi oklevelek nosztrifikálása, magyar püspökség létrehozása, a földreform revíziója, arányos magyar képviselet nem csupán az államigazgatásban, hanem a biztosítókban, kereskedelmi kamarákban stb.421 Arra azonban, hogy a magyar politika érdemben is bekapcsolódjék a tárgyalásokba, Prága semmiféle lehetőséget nem adott, sőt az EMP vezetése azt is riadtan szemlélte, hogy a magyarkérdés iránt London sem tanúsít semmiféle érdeklődést. Legalábbis erre a következtetésre jutottak Szüllőnek Nevile Henderson angol diplomatával való április utolsó napjaiban lezajlott két találkozójából, amelyekről a magyar politikus meglehetősen csalódottan referált a társai előtt.422 Miután a csehszlovák és a német sajtó szinte naponta foglalkozott a statútum ügyével, s miután a miniszterelnök június elejére már kész tervezetet ígért, a június elején a párt berkeiből érkező források szerint az EMP-en belül egyre idegesebben fogadták, hogy a pártot továbbra sem szólította meg senki. Annál is inkább, mivel a magyar politikusok szerint a statútum rendelkezései nem lehetnek minden nemzetiség számára azonosak, hiszen a magyarságnak speciális, a szudétanémetekétől eltérő problémái is vannak. Ilyennek gondolták az állampolgárság megoldatlan ügyét vagy az elbocsátott magyar közalkalmazottak problémáját is.423 Mindamellett az EMP sem volt ebben az ügyben nagyon aktív, hanem a kivárásra rendezkedett be, figyelmesen értékelve az SdP közvetítésével hozzája érkező információkat. 420. Új Hírek, 1938. május 17. 421. SNA, f. KÚ BA, k. 254. 31833/1938.prez. 422. SNA, f. KÚ BA, k. 254. bez. č. 423. SNA, f. KÚ BA, k. 254. 36263.
