Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Nemzetállamból nemzetiségi állam, avagy a nemzetiségi statútum megkésett kísérlete
134 Nemzetállamból nemzetiségi állam... képes és kész magát megvédeni mindenféle külső agresszióval szemben, így az ünnepségsorozat hemzsegett a katonai külsőségektől.391 S az sem lehetett véletlen, hogy a rendezvény utolsó napján a kisantant másik két államának katonai részvétele mellett rendeztek nagyszabású katonai parádét Prágában. Mindez tovább növelte a cseh lakosság azonosulását a köztársaság kormányzatával, egyben azonban hamis biztonságérzetét is. A magyarok azonban - mint azt a neves szlovenszkói magyar publicista, Jócsik Lajos sorai is jelzik - lelkesedés nélkül és kellő távolságtartással figyelték mindezt: ,A kispolgár azt hitte, hogy az angol világbirodalom esernyőjét tartja az állam fölé. Ebben az optimista hangulatban hozták össze a legnagyobb szabású tömegrendezést, a tizedik Szokolgyűlést Prágában. A rendezés monumentalitásra törekedett, hogy a nemzet önmagának és a világnak megmutassa egységét és erejét. Az utcákon százezres tömegek meneteltek, s a cseh kispolgár elbizakodottá lett erejében. Egyéni bátorságát a nagy tömeg ezerszeres nagyításban adta vissza, vágyait azonban ezerszeresen eltorzította. Majdnem minden sarkon mikrofonok fogták fel a felvonulások effektusait, a technikusok szabad folyást engedtek a tömeg megnyilatkozásainak, megszállott szokolok rohanták meg a mikrofonokat s üzenték az otthon maradottaknak: »nem félünk a németektől, vigyázzatok, szudétanémetek, egy reggelire sem lesz elég hárommillió német, nekünk nem kell a másé, de nem hagyjuk a miénket, éljen Anglia és Franciaország«. Valóban félelmetes és dicsőséges volt a prágai utca az ünnepségek napjaiban. De pár hónap múlva már kormányrendelet tiltotta meg, hogy október 28-át, nemzeti ünnepüket megüljék. ”392 Bár a májusi mobilizáció is közrejátszhatott benne, mégis inkább a csehszlovák kormánykoalíción belüli érdekellentétek számlájára lehet írni, hogy a miniszterelnök által június elejére megígért statútumtervezet nem készült el időre, s így az SdP volt az, amely egy a prágai kormányhoz intézett memorandum által a kezdeményezést magához ragadta, s még a községi választások harmadik fordulója előtt, június 8-án 14 pontos javaslatot nyújtott be a kormánynak. A tervezet a Csehszlovákiában élő népcsoportok kollektív jogainak az elismerésére és lakóterületük etnikai alapú elhatárolására épült. Az így kijelölt nemzetiségi territóriumok autonóm jogokkal rendelkeztek volna, az itt elő, de más nemzetiségű lakosok jogait pedig a reciprocitás elvén nyugvó törvények szabályozták volna. Noha a szudétanémet javaslat a Prága számára továbbra is elfogadhatatlan karlsbadi programra épült, s a csehszlovák állam működésképtelenségét eredményezte volna,393 a nemzetközi nyomás hatására a kormány annak pontjait mégis figyelembe vette a maga „második tervének” kidolgozásához. A június közepére elkészült tervezetet a kormánynak a koalíciós pártok vezetőivel kibővített június 30-i ülésén tovább formálták, majd elfogadták. Az így létrejött statútumjavaslat ugyan a koalíciós pártok által korábban felállított korlátok legtöbbjét nem lépte át (tehát nem feltételezte a csehszlovák külpolitika megváltoztatását s a területi autonómia elvét sem támogatta), mégis jóval messzebb ment, mint minden addigi csehszlovák elképzelés, hiszen - Zdenék Kárník szavaival élve - a nemzetiségi kérdést az állam demokratikus jellegének két irányba való kiszélesítésével, az önkormányzati jogok megerősítésével és a nemzetiségek jogainak kiterjesztésével kívánta megoldani.394 A javaslat szakítva a csehszlovák állam 391. A sokolok felvonulására a szudétanémetek azzal adtak választ, hogy a június végén Boroszlóban (Breslau, Wroclav) rendezett Tumerfesten mintegy 40 ezer csehországi német vett részt, akik a katonai külsőségeket szintén nem nélkülöző felvonuláson a „haza akarunk térni a Birodalomba” jelszót skandálták. Kamik, České zemé ...3. i. m. 543. 392. Jócsik Lajos: Iskola a magyarságra. Egy nemzedék élete húsz éves kisebbségben, [h.n ], Nyugat, [é. n.], 156. 393. Kárník, České zemé ...3. i. m. 539. 394. Kárník, České zemé ...3. i. m. 542.
