Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
A választások végeredménye 123 Jenő, a város addigi kormánybiztosa volt. A párt indulását feltehetően a kormányköröknek az a felismerése váltotta ki, hogy a hagyományos magyar aktivista politikai erők nem lesznek képesek megakadályozni az EMP előretörését. A politikai sakkhúzás azonban nem vált be, az új párt csupán 2 mandátumot szerzett.355 A komáromi kampány érdekes momentuma volt, hogy a Gajda-féle fasiszta párt helyi képviselői a választások előtti utolsó pillanatban röplapjaikon arra kérték a támogatóikat, hogy ne szavazzanak rájuk, hanem inkább az EMP-re adják le voksukat. Noha nem tudni, milyen megfontolásokból tették ezt, a kommunista sajtó azonnal az EMP fasizmus iránti szimpátiájának a bizonyítékát kereste a kétségkívül furcsa eset mögött.356 Valószínűnek az látszik, hogy mivel a fasiszták komáromi tagsága jórészt a baloldali pártokból s az MNP-ből lépett át, számukra nem jelenthetett meghasonlást a pártutasítás teljesítése. Hogy többségük tényleg az EMP-re szavazott, azt az is igazolja, hogy a fasiszta lista a várakozásokkal ellentétben mindössze 25 szavazatot kapott. Hasonlóan meggyőző volt a magyar párt előretörése az 1930-ban hivatalosan csupán 48%os magyarsággal rendelkező Rozsnyón, ahol az EMP az összes szavazat 56% -át és 21 mandátumot kapva megszerezte a város fölötti uralmat. A többségében szintén magyar bázissal rendelkező kommunisták viszont itt is visszaszorultak, s több mint 400 voksot veszítve csupán 17%-os eredményt értek el.357 Az Egyesült Párt legfontosabb bázisát azonban nem a városok, hanem a vidék jelentette, s a magyarok által lakott járások eredményei jól bizonyítják ezt. A PMH szerint például a Párkányi járás azon településein, ahol nem csupán az EMP listáját nyújtották be, a magyar szavazatok 91,7%-a esett az Egyesült Magyar Pártra, a kelet-szlovákiai régió 112 magyar többségű településén pedig az EMP 35%-os előretörését mutatta ki a pártlap.358 A Feledi járásban például, amelyben az 1930-as népszámlálás szerint a magyar lakosság aránya 77,4%-ot tett ki, 52 településen írtak ki választásokat. Ebből 22-ben csak az Egyesült Magyar Párt listáját nyújtották be, míg 4 település esetében a pártok megegyeztek a mandátumok elosztásáról (a megegyezés szerint az EMP-nek az összes mandátum mintegy 80%-a jutott). Az 1935-ös parlamenti választásokkal összehasonlítva, amikor a magyar pártok az összes szavazat 38,24%-át, a magyar szavazatoknak pedig mintegy 49%-át szerezték meg, a ’38-as községi választásokon a járásban a választásokat lebonyolító 26 településen az összes szavazat 60,5%-a, a magyar szavazatoknak pedig mintegy 78%-a jutott az EMP-nek.359 Noha jelentős számú szavazatot veszített, a Feledi járás második legerősebb pártjának továbbra is a CSKP számított, amely a ’35-ös parlamenti választásokon még a járás összes szavazatának 27%-át, most viszont csupán mintegy 15%-át szerezte meg. A járás cseh és szlovák lakosságának bizalmát bíró csehszlovakista pártok viszonylag kevés szavazatot veszítettek, s a korábbi 23%-al szemben ’38-ban kb. 19- 20%-ot értek el.360 A HSLS a megszerzett 5%-nyi szavazatával tkp. megtartotta a korábban már kivívott pozícióját. Ha a Feledi járás eredményeit a magyar választó szemszögéből nézzük, 355. PMH, 1938. június 15.; Mácza Mihály: A politikai erőviszonyok alakulása egy dél-szlovákiai határvárosban az első Csehszlovák Köztársaság idején (Komárom 1918-1938). In Zalabai Zsigmond (szerk.): Új Mindenes Gyűjtemény. Bratislava, Madách, 1981,95. 356. Vo. Komáromi Lapok, 1938. június 11.; Magyar Nap, 1938. június 12. 357. Az Újság, 1938. június 18. 358. PMH, 1938. június 16. 359. PMH, 1938. június 15. 360. Veszteségüket azonban valamivel növeli, hogy a Szlovák Nemzeti Párt, amely 1935-ben a Szlovák Néppárttal indult, most velük alkotott választási szövetséget.
