Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
3. "Egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor!" - a magyar egység megteremtésének kísérlete a községi választások során
108 „egy Isten, egy sors, egy akarat, egy tábor! Érzékenyen érintette a kommunistákat, hogy az EMP-nek a magyar egység megteremtésére irányuló politikája a baloldal választóbázisát képező ipari munkásság körében is hatni kezdett. A nemzeti egység politikáját ezért a náci politika majmolásának nevezték, s azzal vádolták az Egyesült Pártot, hogy nemzeti konfliktusok színterévé akarja tenni Dél-Szlovákiát.301 302 303 Visszatérő témája volt a magyar kommunistáknak az Esterházy, Sidor és Henlein nevével fémjelzett autonomista blokk, amely miatt Jarosst és Esterházyt a magyar érdekek elárulásával vádolták, s azzal hogy „nyíltan vállalják a fasiszta bérenc szerepét, a köztársaság népei ellenálló erejének aláásását. Szövetkeznek a magyar nép legvadabb ellenségével és így akarják a magyar népet a fasizmus szekere elé fogni” ,304 Noha az Egyesült Magyar Párt több ízben és hangosan is tiltakozott a választások többszöri elhalasztása miatt, a halasztás valójában jól jött neki, hiszen 1937 elején a párt még mindig az előző évben lezajlott pártegyesítés szervezeti betetőzésével volt elfoglalva, amelyet néhány régióban erőteljesen hátráltatott a két volt elődpárt helyi vezetői között dúló pozícióharc és bizalmatlanság. 1937 végére azonban többé-kevésbé konszolidálódtak a belső viszonyok, s ekkor már úgy gondolták, hogy olyan helyzet állt elő, amely lehetővé teszi, hogy egy sikeres választási eredményt követően jelentősen megerősödjenek az EMP pozíciói az önkormányzatokban. Ez az optimizmus tükröződik Esterházynak a prágai nemzetgyűlés képviselőházában 1937 decemberében elhangzott szavaiban, amelyek szerint „ez a kormány a mi szemünkben leszerepelt, és azt mondom, hogyha van önökben bátorság, írják ki a községi választásokat és akkor majd meglátjuk, melyik pártnak ki áll a háta mögött. Mi nyugodtan nézünk ennek a harcnak elébe, és meg vagyok arról gyó'zó'dve, hogy ezt meg is fogjuk nyerni.”305 306 Ennek a bizakodásnak a szellemében a párt 1938 elején megtartott évzáró gyűlésein és más összejövetelein is gyakran vetették fel a választások megtartásának fontosságát. A párt országos végrehajtó bizottságának március elején Rimaszombatban tartott ülésén pedig határozatba foglalták a választások megtartásának szükségességét, s tarthatatlannak nevezték a választások hiányában előállt „ex lex állapotokat”.305 Az EMP a községi választásokat megelőző kampányt egyértelműen a magyar egység megteremtésére akarta felhasználni. Ennek a gondolatnak feltehetően a csehországi német pártok ekkor lezajló egyesülési folyamata adott lökést, de egyéb külső impulzusok is aktívabb fellépésre ösztönözhették a magyar pártot. így például az a megbeszélés, amelyet április 1-jén Esterházy a szudétanémet pártvezérrel, Henleinnel folytatott, aki beszámolt magyar kollégájának arról, hogy az SdP-nek nem a kormánnyal való megegyezés a célja, hanem a köztársaság „felrobbantása”.307 Legkésőbb ettől a pillanattól a magyar párt vezetőinek is tisztában kellett lenniük a német célokkal, ami nem maradhatott következmények nélkül az EMP politikájára sem. 301. Magyar Nap, 1938. április 17. 302. Politické smernice KSČ pre prípravu obecných volieb roku 1938. In Filo, Milan (zost.): Dokumenty k dejinám KSČ na Slovensku (1929-1938). Bratislava, Ústav marxizmu-leninizmu ÚV KSS, 1980, 86. sz. dokumentum, 370-375. 303. Magyar Nap, 1938. április 1. 304. Lásd Steiner Gábor kommunista szenátor felszólalását a nemzetgyűlésben. Digitálni knihovna, NS RČS 1935-1938, Senát - stenoprotokoly, 110. schűze, 30. bfezna 1938. http://www.psp.cz/eknih/1935ns/se/stenprot/11 Oschuz/prilohy/prilohOl .htm 305. Digitálni knihovna NS RČS 1935-1938, Poslanecká snémovna - stenoprotokoly, 118. schűze, Streda 1. prosince 1937. http://www.psp.ez/eknih/1935ns/ps/stenprot/l 18schuz/prilohy/priloh09.htm 306. PMH, 1938. március 8. 307. MOL, K-64, 79. cs, 65. t, 243/res.pol. 1938.
