Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
Magyarok és szlovákok Dél-Szlovákiában
sított, hanem arra is, hogy mi áll ennek a hátterében, hogyan alakult ki a mai állapot. Ezért megvizsgáltuk a válaszadók családi nyelvi hátterét, nyelvhasználatuk alakulását a családtól az oktatási intézményeken keresztül a jelenlegi nyelvhasználatig, mégpedig az élet különböző területein. Ezután a nyelvhasználat lehetőségeiről, a velük való elégedettségről kérdeztük őket. A fejezet második részében a szlovák-magyar együttélés három fontos vetületéről beszélünk, a harmadikban pedig a két népesség kulturális fogyasztását boncolgatjuk. 1. Nyelvhasználat és identitás A nemzeti identitás kialakulásának fontos tényezői közé tartozik a származás, az anyanyelv, az iskolai oktatás nyelve, a mindenkori nyelvhasználat. Nézzük, hogyan alakult a megkérdezettek nemzeti identitása ezeken a tényezőkön keresztül! A nyelvhasználat első tere a család, amelybe beleszületünk, ezért a vizsgálódást azzal kezdjük, hogy a megkérdezett, aki ma szlováknak, illetve magyarnak tartja magát, gyermekként milyen nyelven beszélt otthon a szüleivel. 1.1. Szlovákok Mint kiderült, a szlovákok 91 százaléka szlovákul vagy inkább szlovákul (1. ábra) beszél. Többségük (74%) kizárólag csak a szlovák nyelvet használta, további 17 százalékuk pedig inkább a szlovákot - vagyis ők magyarul is beszéltek a szüleikkel, de nem ez volt a domináns nyelv. A mai szlovákok egy része tehát feltehetőleg vegyes házasságból származik, hiszen nehezen magyarázható mással az alkalmankénti magyar beszéd, mint valamelyik szülő magyar nemzetiségével, vagy legalábbis magyar származásával. A szlovákok fennmaradó 9 százaléka gyermekkorában inkább (5%) vagy csakis magyarul (4%) kommunikált a szüleivel. Csaknem minden tizedik szlovák tehát jórészt magyar nyelvi közegben nőtt fel, amiből arra következtethetünk, hogy szüleik magyarok voltak, vagy pedig olyan vegyes pár, 82
