Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)
A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek
9. ábra. Ki az értelmiségi? (%) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 kultúra hatja át az életét végzettségtől függetlenül szellem' munka diplomás és szellemi munka diplomás, mindegy milyen munka munkahelyén vezető posztot tölt be tágabb közösségben formális vezető tágabb közösségben informális vezető egyéb Az „egyéb" vélemények gyakorlatilag a fent leírtakat nyomatékosították, mégpedig abban az értelemben, hogy a diákok egyformán fontosnak és egymástól elválaszthatatlannak tartották a kultúraorientáltságot és a végzettséghez nem kötődő szellemi munkát,20 illetve a kultúraorientáltságot és a felsőfokú végzettséggel párosuló szellemi munkát. Vannak, akik azt tartják fontosnak, hogy az értelmiségi nem is annyira iskolázott, mint inkább széleskörűen tájékozott és akár önerőből művelt ember legyen, aki ennélfogva mindenhez hozzá tud szólni.21 20 íme néhány vélemény: „A főiskola nem fontos, fontos a helytállás”, „aki mindenféle végzettség ellenére tisztában van a politikai, társadalmi, hétköznapi dolgok egészével, és minden témához hozzá tud szólni”, „nem feltétlenül kell egyetemet végzett embernek lennie. Láttam már sok bunkó diplomás embert. Viszont beszéljen legalább egy idegen nyelvet, legyen széles látókörű és tudjon véleményt alkotni.” 21 „Leleményes és mindenhez hozzá tud szólni”, „aki bizonyos részben minden területen tájékozott, mert sokat olvas és figyeli a politikát”, „jól informált, művelt, lexikális tudással rendelkező közéleti, illetve magánszemély”, „művelt, fogékony az információáradatra, tudjon felfelé és lefelé kommunikálni, egész életében képezze magát”. 28
