Lampl Zsuzsanna: Magyarok és szlovákok. Szociológiai tanulmányok nem csak az együttélésről - Nostra Tempora 17. (Somorja, 2008)

A kép és a tükör, avagy megfelel-e a jövő szlovákiai magyar értelmisége a saját maga által alkotott értelmiségképnek

1. a tudásszomj - „új dolgokat szeretnék tanulni”, „új ismeretekre vágyok”, „szeretném magam továbbfejleszteni" - ilyen és hasonló vallomások olvashatók a kérdőívben;

2. a kitűzött cél elérése - szakmai célokról van szó, például sok hallgató említette, gyermekkori vágya, hogy tanító legyen;

3. az érvényesülés - abban az értelemben, hogy egyetemi végzettség nélkül ma már nehéz elhelyezkedni;

4. diplomaszerzés - az ezt válaszolók szerint manapság nem is annyira az egyetemi végzettség a fontos, mint az azt igazoló diploma.

A SJE hallgatóinál csaknem fordított a sorrend: a leggyakoribb továbbtanulási indok az érvényesülés, majd ezt követi a diplomaszerzés, a tudásszomj, utolsóként pedig a kitűzött célok elérése. Röviden azt is mondhatjuk, hogy a SJE diákjai számára a továbbtanulás elsősorban eszköznek tűnik, mégpedig a jövőbeli érvényesülés eszközének - vagyis leginkább azért tanulnak, hogy majd később érvényesülhessenek, s e szempontból nem okvetlenül ragaszkodnak egy kiválasztott szakhoz. A KETK hallgatóinál viszont a továbbtanulás gyakrabban szerepel elsődleges célként, a tudásgyarapítás lehetőségeként, s ehhez társul a konkrét szak iránti érdeklődés.11

A két diákcsoport között felvázolt különbségek az egyetem kiválasztásánál is megmutatkoznak (6. ábra).

11 Szinte egy az egyben visszaköszön a két intézmény üzenete. Ha ugyanis összehasonlítjuk a honlapjukról letölthető dokumentumokat (www.selyeuni.sk, www.ukf.sk), akkor azt látjuk, hogy a SJE magát a széles körű érvényesülést biztosító magyar egyetemként prezentálja, a KETK pedig a szakmaiságra összpontosít.

19