Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

5. Felelősség és támogatás

valós megoldásokra pedig nemcsak a konzervatívoknak, hanem nekik sincsen erejük.

E viták láttán ismételjük meg a dilemmát! Részei-e hát a magyar kisebbségek Magyarország politikai közösségének, avagy sem?78

Nyilvánvaló, hogy a magyar kisebbségek a magyar kultúrába tartozónak tekintik magukat. Identitásuk részét alkotja a közös nemzeti kulturális múlt, és a mai Magyarország kulturális életétől is sokat, nagyon sokat kapnak, s persze eztazt nyújtanak is a magyarországi magyaroknak. Ugyanakkor a kulturális közösség nyilvánvaló létezése ellenére látszólag könnyen állítható, hogy a kisebbségi magyarok nem tartoznak Magyarország politikai közösségébe, hiszen nem magyar állampolgárok. A formális kritérium tehát egyértelmű, az állampolgárság megléte, avagy hiánya. A politikai közösség esetében azonban további kritériumokról is el kell gondolkoznunk. A kisebbségben élő magyarok döntő többsége számára Magyarország politikai élete iránti érdeklődésük, sőt vonzalmuk nem azonos szintű például Portugália vagy akár bármelyik szomszédos ország politikai élete iránt meglévő vonzalmukkal.

A leggyakrabban emlegetett ok a történelmi összetartozás ma is tovább élő emléke, tehát a múltbéli közös állam. Ennek pedig a közös államtól való elszakításuk módja, azaz hogy megkérdezésük nélkül kerültek más államba s ezzel kisebbségi helyzetbe. Tehát a kisebbségi magyarok oly szoros azonosulása Magyarország politikai életével egy fő okra vezethető vissza, ezt pedig a trianoni traumának szokás nevezni. Éppen ezért Magyarország részéről a legfőbb és legértékesebb támogatási forma az egykori politikai összetartozás emlékének életben tartása, ami egyben annak a reménynek

78 A dilemma a státustörvény és a kettős állampolgárság kapcsán a magyar nemzet fogalmának értelmezéseként vetődött fel a legélesebben. Ez a fogalomértelmezési vitát elemzi Kántor Zoltán tanulmánya. Kántor Zoltán: Nemzet és legitimitás. A státustörvény és a kettős állampolgárság kapcsán. In Kovács Nóra-Osvát Anna-Szarka László (szerk.): Etnikai identitás, politikai lojalitás. Budapest, Balassi Kiadó, 2005, 223-234. p.

90