Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Támpontok
programmá. A háború akarása nélkül viszont értelmüket veszítik kiindulási pontjai, hiszen a nemzeti harc elengedhetetlen feltétele a nemzet többségének meglévő tényleges, nem csak képletes háborús szándéka, vagy legalább e szándék felébresztésének lehetősége. Ugyanakkor nem kétséges, hogy a szomszédos országokban uralkodó magyarságfelfogás nem ritkán erősen ellenséges, de mérsékeltebb változatában is gyanakvó. S ebben nemcsak a történelmi múlt, hanem a jelenkor érdekviszonyai és uralkodó eszméi is szerepet játszanak. A lehetőségek köre aránylag tág. Több olyan társadalom- és államfelfogást is kínál korunk, amely a társadalom és állam lényegét az emberek közötti konfliktus valamely formájában látja. Térségünkben az egyiket posztleninizmusnak nevezhetjük. Posztleninizmus alatt az eredeti eszme lehető legtöbb elemének megőrzését, illetve olyan, a rendszerváltás nyomása miatt elkerülhetetlen változtatásait értjük, amelyek formálisan megszüntetve a lehető legtöbbet őrzik meg a korább ideológiából a lehető legtöbb ember számára. Az ideológiai forma változtatásával az eszmei tartalom lehető legnagyobb állandóságának megtartása a cél, amit a rendszerváltás közhangulatában az eredeti tartalomhoz közel álló eszmeáramlatok némely elemének, esetenként az adott eszmeáramlat külső formai elemeinek átvételével oldhat meg dialektikusán az ideológiai problémákkal szembesülő. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a harc eredetileg a külső és a belső ellenséggel vívott osztályharc eredeti marxista értékrendjének kellene - a leninizmushoz hasonlóan - új formát adni általuk, akkor az ilyen igyekezet nyilvánvalóan a legkülönfélébb kombinációkat eredményezheti. A módszer pedig még tovább bonyolítja a helyzetet. Az ideológiává tett filozófia leninista értelmezése ugyanis eszközként tekint az érvek rendszerére a hatalmi cél eléréséhez. Mértéke a következmény, tehát a győzelem. Ebben az értelmezésben viszont formálisan más ideológiák is célszerűek lehetnek. Az ideológiai célszerűség elve pedig tovább szaporíthatja a lehetséges kombinációkat. Egyszerre jelenhet meg a nacionalizmus a szocializmus-56
