Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Támpontok

történő befolyásolás lehetősége is elvész az emberek számára, hiszen az ilyen sors öntörvényű, s legfeljebb megismerni lehet egyik-másik jós segítségével, megváltoztatására azonban nincs semmilyen mód.

Ugyanakkor a másodikként említett, történelmi nemzetsors felfogása több tekintetben hasoniít hozzá, hiszen megváltoztathatatlan történelmi erőkkel kell számot vetnie az embernek. Persze az egyik különbség látszólag abban áll, hogy nem jósok jelzik előre a jövőt, hanem magukat tudósoknak minősítő értelmiségiek, a modern tudomány racionális eszköztárát alkalmazva. A tudomány világában ugyanis pontosan nyomára kell jutni az egyébként feltárható és megérthető, de persze megváltoztathatatlan erő mibenlétének.

E sorsot feltárandó tehát első feladatunk a magyarok nemzeti sorsát meghatározó történelmi erő megnevezése és jellemzése volna. Nyilvánvalóan nemzeti erőről lehet csak szó, hiszen a magyarok nemzeti sorsát determinálja.54 E rejtetten ható, de persze egyesek által felismerhető történelmi erő legismertebb interpretációja a nemzetek (esetleg fajok) történelmileg meghatározott harcának elképzelése.

Ha elfogadjuk létezését, akkor Magyarország ennek a harci törvénynek engedelmeskedve vívta világháborúit, s maradt alul az ugyanennek a törvénynek engedelmeskedő ellenségeivel szemben. Következésképpen ez az oka, s nem más, oly sok magyar kisebbségbe szorulásának. Fel kell tehát ismernie minden magyar embernek, hogy az ellenséges viszony eleve adott, nem emberi választás kérdése. Csakhogy így Magyarország szomszédjainak felelőssége is elmosódik, hiszen ők sem választhatnak igazságos és igazságtalan háború között.

54 Ulrich K. Preuss úgy veti fel a problémát, hogy ki, illetve mi alkotja a nemzetet, a démos vagy az etnos. Ezen az úton haladva szerinte nemcsak Kari Meineckéhez juthatunk el, hanem Carl Schmidthez is, és persze Kelet-Európa etnicista nemzetfelfogásaihoz. Lásd Ulrich K. Peuss: Constitutional Powermaking of the New Polity: Som Deliberations on the Relations Beween Constituent Power and the Constitution. In Michel Rosenfeld: Constitutionalism, Identity, Difference and Legitimacy. Durham and London, Duke University Press, 1994, 147-155. p.

54