Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
4. Támpontok
4.2. Alkotmányos felelősség és kötelesség Ám így is érdemes megvizsgálni, mennyiben segít az alkotmány szövege a magyar kisebbsége iránti felelősség és kötelességek kérdésének tisztázásában. Kezdjük az első kérdéssel, vizsgáljuk meg, miben is rejlik Magyarország alkotmányos felelőssége! A Magyar Köztársaság alkotmányának a köztársaság határain kívül élő magyarokkal foglalkozó mondata ugyan meglehetősen általánosan fogalmaz az alkotmányos felelősség mibenlétének kérdésében, de a probléma értelmezéséhez több támpontot is nyújt. A kérdés a „felelősséget érez” megfogalmazásban jelenik meg. A megfogalmazás történelmi eredetét vizsgálva ahhoz az eseményhez kell visszanyúlnunk, amelyiken - a későbbi rendszerváltásban s így az alkotmányozásban is kulcsszerepet játszó - máskéntgondolkodók körében megszületik a deklarált közös elhatározás a határon túli magyarok támogatásáról: a monori tanácskozáshoz. A magyar máskéntgondolkodók egyes irányzatai ugyanis a három tárgyalt problémakör egyikeként itt vizsgálják meg közösen a magyar kisebbségek ügyét, így aligha alaptalan a feltételezés, hogy a tanácskozáson megjelenő szempontok jelentős hatást gyakoroltak az ellenzéki kerekasztal munkájára s általa az alkotmányozás folyamatára is. Az alkotmányszöveget vizsgálva a „felelősséget érez” megfogalmazás egyik lehetséges értelmezése, hogy itt az állam egyfajta érzelmi állapotáról van szó. Nemcsak a magyarországi közvélemény, hanem az állam is átérzi a határon túli magyarok nehéz helyzetét, és folyamatosan igyekszik fenntartani ezt az érzelmi állapotot. A gondolat már Monoron megjelenik Csoóri Sándor előadásának végkövetkeztetései között az alábbi megfogalmazásban: „Hogy miért kellett volna már, és kellene kormányunknak minél gyorsabban kiállnia ezekben a kérdésekben, annak még két: időbeni és erkölcsi oka van. Az egyik erkölcsi ok a hárommilliónyi magyar lelkierejével és tartásával kapcsolatos. Ha a Király Károlyok, Lázár Györgyök, Duray Miklósok és az Ellenpontok megszerkesztői után Magyarország is lelki, szel-39
