Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Támpontok

lemi szolidaritást vállalna velük, s ezáltal a világ tekintetét feléjük fordítaná, óriási erőt halmozna föl bennük.”32 Az előadásra reagálók több kérdésben is vitáztak az előadóval,33 de az érzelmi szolidaritás fontosságában nem.

A fogalom ilyen interpretációja azonban több nehézséget eredményez. Egyrészt a modern állam intézményeinek nincsenek, jobban mondva nem Tehetnek érzései. Érzéseik legfeljebb a bennük tevékenykedő hivatalnokoknak lehetnek, ők azonban nem azonosak a modern állammal, s jóllehet együtt érző viszonyuk fontos a magyar kisebbségek számára, döntéseiket nyilvánvalóan nem vezérelheti érzelmi állapotuk.

Másrészt pusztán egyfajta érzelmi állapot fenntartása önmagában nem jelenti a magyar kisebbségek érdemi segítését. A nemzeti identitásnak nyilvánvalóan vannak érzelmi alkotóelemei is, ezek jelentőségét semmiképpen nem szabad alábecsülnünk. A kommunista diktatúra kilátástalanságában a nemzeti együttérzés demonstrálása valóban sokak számára a remény legfőbb éltető eleme volt, jól sejtették ezt a monori tanácskozás résztvevői. A nemzeti összetartozás az együvé tartozás érzését is jelenti.34 De az együvé tartozás érzése egyben a másoktól való érzelmi elkülönüléssel is együtt jár.

Ha azonban a másoktól való elkülönülés a velük való nemzeti harc szükségszerűségének meggyőződésével jár együtt, akkor logikus követelmény a belső nemzeti viszonyok militarizálása. A végeredmény ismert: egyszerre kell harcol-32 Csoóri Sándor: Eltemetetlen gondok a Dunatájon. In A monori tanácskozás 1985. június 14-16. Budapest, 1956-os Intézet, 2005, 56-57. p.

33 Például a lehetséges szövetségesek kérdésében, hiszen a közép európai kommunista országok többsége Kis János szerint nem érdekelt a nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztésében. Lásd A monori tanácskozás 1985. június 14-16. I. m.

34 Például Isaiah Berlin a nacionalizmust a nemzeti tudat izgalmi állapotaként jellemzi, amely esetenként a modernizációra adott negatív válaszként jelenik meg. Lásd Isaiah Berlin: A meghajlított vessző. A nacionalizmus kalakulásáröl. In uő: Az emberiséggöcsörtös fája. Budapest, Európa Könyvkiadó, 1996, 336-37. p.

40