Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

4. Támpontok

lemi szolidaritást vállalna velük, s ezáltal a világ tekintetét feléjük fordítaná, óriási erőt halmozna föl bennük.”32 Az elő­adásra reagálók több kérdésben is vitáztak az előadóval,33 de az érzelmi szolidaritás fontosságában nem. A fogalom ilyen interpretációja azonban több nehézséget eredményez. Egyrészt a modern állam intézményeinek nin­csenek, jobban mondva nem Tehetnek érzései. Érzéseik leg­feljebb a bennük tevékenykedő hivatalnokoknak lehetnek, ők azonban nem azonosak a modern állammal, s jóllehet együtt érző viszonyuk fontos a magyar kisebbségek számá­ra, döntéseiket nyilvánvalóan nem vezérelheti érzelmi álla­potuk. Másrészt pusztán egyfajta érzelmi állapot fenntartása ön­magában nem jelenti a magyar kisebbségek érdemi segíté­sét. A nemzeti identitásnak nyilvánvalóan vannak érzelmi al­kotóelemei is, ezek jelentőségét semmiképpen nem szabad alábecsülnünk. A kommunista diktatúra kilátástalanságá­­ban a nemzeti együttérzés demonstrálása valóban sokak számára a remény legfőbb éltető eleme volt, jól sejtették ezt a monori tanácskozás résztvevői. A nemzeti összetartozás az együvé tartozás érzését is jelenti.34 De az együvé tartozás érzése egyben a másoktól való érzelmi elkülönüléssel is együtt jár. Ha azonban a másoktól való elkülönülés a velük való nemzeti harc szükségszerűségének meggyőződésével jár együtt, akkor logikus követelmény a belső nemzeti viszonyok militarizálása. A végeredmény ismert: egyszerre kell harcol-32 Csoóri Sándor: Eltemetetlen gondok a Dunatájon. In A monori tanácsko­zás 1985. június 14-16. Budapest, 1956-os Intézet, 2005, 56-57. p. 33 Például a lehetséges szövetségesek kérdésében, hiszen a közép euró­pai kommunista országok többsége Kis János szerint nem érdekelt a nemzeti kisebbségek jogainak kiterjesztésében. Lásd A monori tanács­kozás 1985. június 14-16. I. m. 34 Például Isaiah Berlin a nacionalizmust a nemzeti tudat izgalmi állapota­ként jellemzi, amely esetenként a modernizációra adott negatív válasz­ként jelenik meg. Lásd Isaiah Berlin: A meghajlított vessző. A naciona­lizmus kalakulásáröl. In uő: Az emberiséggöcsörtös fája. Budapest, Eu­rópa Könyvkiadó, 1996, 336-37. p. 40

Next

/
Thumbnails
Contents