Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)
8. Nemzeti megbékélés
8.2. A megvalósítás problémái A nemzeteknek a magukról és másokról alkotott képét és államuk létezésének alapelveit sok minden befolyásolhatja. A történelmi Magyarország utódállamainak a magyarokról alkotott képére nyilvánvalóan hat Magyarország szomszédság- és magyarságpolitikája, hatással vannak az országukban élő magyar kisebbségek tettei, a külföld, mindenekelőtt a nagyhatalmak vélt és valós elvárásai, törekvései, döntései és persze saját vélt és valós érdekeik. Ám legnagyobb hatása országuk politikai közösségének és benne a politikai vezető réteg nemzetfelfogásának és politikai értékrendjének van. Ezért Magyarország szomszédságkapcsolatainak olyan irányban történő fejlesztése, amelyik minél több szlovákot, románt, szerbet és ukránt kíván érdekeltté tenni a jó magyar kapcsolatok fenntartásában, ugyan sok konkrét helyzetben segíthet a kisebbségi magyaroknak is, ám önmagában államuknak a magyarokkal szemben kialakított doktrínáján nem változtat. Ha magyarságképük félelemmel teli és agresszív, akkor azt a jó mindennapi kapcsolatok legfeljebb tompíthatják, lényegileg megváltoztatni azonban nem tudják. Sőt a külföldi nyomás is csak akkor lehet eredményes, ha nagyobb veszélyforrást teremt, mint a vélt magyar veszély. Az ilyen politika saját tagjaival szemben azonban szöges ellentétben van az Európai Unió benső rendjével, és a NATO sem jelenthet katonai fenyegetést tagállamai számára. Ezért azokban a szövetségi rendszerekben, amelyekkel Magyarország öszszekapcsolta sorsát nemcsak átmenetei geopolitikai érdekek okán, hanem alapelveik miatt, nem lehetséges nagyobb fenyegetést teremteni, mint a magyaroktól való félelem. Következésképpen nyomásgyakorlással részsikerek elérhetőek ugyan, de a magyar kisebbségek nemzeti szabadságát megteremtő lényegi fordulat nem. Ehhez a magyarokkal kapcsolatos értékrend megváltozására volna szükség ezekben az országokban. Az eddigi politikai erőfeszítések elsősorban a politikai vezető rétegre irányultak, s nem vezettek alapvető fordulathoz. 145
