Simon Attila: Egy rövid esztendő krónikája. A szlovákiai magyarok 1938-ban - Nostra Tempora 18. (Somorja, 2010)

2. Értelmezések

2. Értelmezések

2.1 .Tény és szerződés

Minthogy a határon túli magyarok ügye szerepel a Magyar Köztársaság alkotmányában - pozitivista szemmel vizsgálva a kérdést4-, a jogalkotók körében következnie kellene belőle az alapvető egyetértésnek a határon túli magyarokat érintő legfontosabb kérdésekben. Csakhogy ha az alkotmány szövegének jelentéséhez mint jogi tényhez kívánjuk kötni az egyetértés konkrét kereteit, akkor a többféle értelmezési lehetőség nehézzé teszi a pozitivista nézőpont érvényre juttatását.5 Az elmúlt időszak magyar kisebbségeket érintő ma4 Herbert Lionel Adolphus Hart szerint a kötelezettségeket megállapító elsődleges szabályok, melyek a hivatalos rendszeren keresztül elismerést nyernek, elkülönülnek más szabályoktól, amelyek továbbra is együtt léteznek a hivatalosan elismertekkel. Az elsődleges szabályokat más szabályoktól „a támogatásuk érdekében kifejtett komoly társadalmi nyomás, valamint az egyéni érdekek és törekvések feláldozása különbözteti meg, ami együtt jár betartásukkal”. Herbert Lionel Adolphus Hart: A jog fogalma. Budapest, Osiris Kiadó, 1995, 197. p.

5 „Az értelmezés olyan szellemi eljárás, amely a jogalkotás folyamatát elkíséri a magasabb foktól a magasabb által meghatározott alacsonyabb fok felé haladás során. Normális esetben törvényértelmezéskor arra a kérdésre kell feleletet adnunk, hogy a törvény általános normájából, annak konkrét tényállásra történő alkalmazása során hogyan nyerjük a bírói ítéletet vagy a közigazgatási aktus megfelelő egyedi normáját. Van azonban alkotmányértelmezés is, mikor pl. arról van szó, hogy - a törvényhozási eljárásban szükségrendeletek kibocsátásakor vagy egyéb közvetlen alkotmányi aktusoknál - az alkotmányt alkalmazzuk, vagyis alacsonyabb fokon végrehajtjuk." Hans Kelsen: Tiszta jogtan. Ford. Bibó István. Budapest, Az ELTE Bibó István Szakkollégium kiadványa, 1988, 50. p.

11